Dr. Kocsis Lénárd: A Pannonhalmi Főapátsági Szent Gellért Főiskola évkönyve az 1942/1943-I tanévre
Dr Karsai Géza: Középkori vízkereszti játékok
Hersfeld stb.) és káptalani (Speyer, Paderborn stb.) iskolák egyik legkedveltebb olvasmánya volt. Mivel azonban az antik színpadi hagyományok a nyugati provinciákban immár több mint félezer év óta kihaltak, élő színpad és fogható szemléleti alap hiányában Terentius egyszerű prózaíróvá süllyedt. Ragyogó metrikáját, szerkesztő és jellemző művészetét csak kevesen értékelték. Hrotsvitha gandersheimi apáca Terentius. hatásának ellensúlyozása céljából a X. század derekán latin rímesprózában írt párbeszédei legalább is ezt látszanak bizonyítani. 5 2 Később sem javult a helyzet, mert a népi alakoskodók az antik színjátszás szörnyű elfajulásának emlékét sokáig megőrizték, így a korábban kimondott súlyos egyházi tilalmakat sem lehetett enyhíteni, sőt inkább folyton nleg kellett újítani. A klasszikus színpad és dráma értékeinek felismerése és újból való alkalmazása éppen ezért a renaissance és a humanista korszak feladata lett. A X—XII. század egyházi íróinak — mint láttuk — egészen más életérzés, élmény- és forrásanyag alapján kellett megteremteniük a keresztény színjátszást és drámairodalmat. Mi magyarok — a győri «Tractus Stellae» és néhány feltámadási játék szórványosan és szinte véletlenül fennmaradt szövegének tanúsága szerint — hamarosan a keletkezés után, a XI. század közepe táján átvettük nyugati szomszédainktól a liturgikus színjátszást is. Hogy volt-e nálunk továbbfejlődés, azt az eddig felfedezett néhány szöveg és adat alapján egyelőre nem lehet eldönteni. Az antik irodalmon kívül a középlatin egyházi irodalom többi ága is hatott színjátékaink kifejlődésére. A már tárgyalt liturgikus szövegek mellett drámaíróink idővel egyre bátrabban használják fel a Szentírást, az apokrif iratokat, a legenda-irodalmat, a hittudományi és az aszketikus irodalom alkotásait. Mivel Duriez már kimutatta e hatás számos részletét, be kell érnünk azzal, hogy alapvető műveire itt csak utaljunk. 5 3 Amint a fentiekből kitűnik, játékaink a [X—XI. század bencés kolostorainak liturgikus közösségi életében foganlak. Első megfogalmazóik főként liturgikus szövegekből merítettek. A játék5 2 Vö. ARNOLD, ROBERT F., Das deutsche Drama. München 1925, 109—113. és 121—122. 1. 5 S Vö. DURIEZ, GEORGES , La théologie dans le drame religieux en Allemagne au moyen âge. Paris et Lille 1914. — Ua., Les apocryphes dans le drame religieux en Allemagne au moyen âge. Lille 1914. (= Mémoires et travaux publiés par des professeurs des Facultés catholiques de Lille, X. kötet.)
