Dr. Kocsis Lénárd: A Pannonhalmi Főapátsági Szent Gellért Főiskola évkönyve az 1942/1943-I tanévre

Dr Karsai Géza: Középkori vízkereszti játékok

hagyomány ápolásában és a szövegek továbbfejlesztésében azonban a népi vallásosságnak, az ősi kultikus hagyományoknak, az antik és a középlatin egyházi irodalomnak is nagy szerepe volt. III. Á Üi agy o mán y ozás. 1. Kéziratok: Milyen liturgikus kéziratokban maradtak fenn a vízkereszti játékok? — A szövegek épségének és teljességének kérdése. -— Hiányok és esetlegességek az áthagyományozásban. — Betoldások és bővítések. — Külső forma : írás, kiállítás, rubrikák, dallamjelzés, helyesírási sajátságok. 2. Szerzők: a kolostori vagy káptalani közösségek névtelen tagjai. — Másolók : csak a bilseni játék másolóját ismerjük név szerint. — Átdolgozok : az átdolgozás és a bővítés módszerei. — Az eredeti típusokat a sok átdolgozás miatt nem tudjuk pontosan meghatározni. — Játékaink önálló egyedek. 3. Játékaink hazája és elterjedése: a legtöbb vízkereszti játék északfrancia eredetű. -—• Bencés és káptalani eredetű játékok. — A fennmaradt szövegek kora: X—XV. század. •—- Elveszett és lappangó játékok: említések, leírások, tilalmak. 1. Kéziratok. Játékaink a legkülönbözőbb liturgikus kéziratokban maradtak fenn. Vannak olyanok, amelyeket tropariumban (Nevers II, Szicília, Laon), másokat ordinariumban (Lambach, Limoges, Padova, Rouen III, IV és V), ismét másokat gradualéban (Rouen I, Nevers III és IV), lectionariumban (Compiègne), evangeliariumban (Bilsen), prosariumban (Freiburg i. Ü.), processionaléban (Rouen II), főpapi szertartáskönyvben (Győr), responsorialeban (Nevers I, Straßburg), vagy pedig vegyes tartalmú gyűjteményes kéziratban (Fleury, Freising, Einsiedeln, Montpellier), ismeretlen eredetű betétlapon (Északkelet-Franciaország, München, Malmédy), vagy csak későbbi átírásban (Besançon I és II) találunk meg. Az egyes kéziratokat itt külön-külön nem ismertetjük. A szövegek első kiadói ezt már elvégezték. Inkább néhány általános tulajdonságukra hívjuk fel a figyelmet. Minden, következtetésünk a kéziratok helyes értelmezésével áll vagy bukik. A játékok időrendjét a kéziratok legmegbízhatóbb keltezése alapján külön tárgyaljuk. Fontos a szövegek épségének és teljességének kérdése is. Az eddig ismert és tanulmányunk végén közzétett 29 szöveg közül, sajnos, csak 14 mondható teljesnek. Ezek a következők : Limoges, Besançon I és II ; Rouen I, III, IV és V ; Győr ; Nevers I és II ; Szicília, Fleury, Padova és Laon. A többinek vagy az