Dr. Kocsis Lénárd: A Pannonhalmi Főapátsági Szent Gellért Főiskola évkönyve az 1942/1943-I tanévre
Dr Karsai Géza: Középkori vízkereszti játékok
és a nemzeti tárgyú lírai és epikai alkotások (himnuszok, ódák epigrammák, állatmesék, nemzeti vagy allegorikus tárgyú eposzok stb.). E klasszikus megújulás keretében, az irodalmi és a drámai szabadság jegyében készültek latin liturgikus drámáink is. Oly módon, ahogyan például a Waltharilied szerzője Vergilius hatása alatt klasszikus formájú, de keresztény szellemű eposzt alkotott a germán Walthari-monda általa ismert változatából. Kidolgozottabb vízkereszti játékaink (Bilsen, Fleury stb.) mesteri rímes hexametereikkel és klasszikus emlékeikkel (Vergilius, Sallustius) szépen mutatják e szellem érvényesülését. 5 0 Nem lehet célunk, hogy a stílus és a tartalom klasszikus emlékeit részletesen ismertessük. Vergilius és Sallustius hatását Straßburg, Bilsen és Fleury H eróde sjeleneteinek egyes részeire, továbbá a liturgikus dráma más műfajaira Young már részletesen kimutatta, 5 1 úgyhogy itt nem kell tárgyalnunk. Az antik hatás körébe tartoznak a játékainkban sűrűen előforduló klasszikus vers- és stílusformák is. Ezekről alább külön szólunk. * Bizonyos mértékben maga az antik dráma is hatott a latin liturgikus színjátszás kifejlődésére. Ezt a hatást azonban — részletkutatások hiányában — egyelőre még nem lehet pontosan lemérni. A karoling és a szász császárok korának tudósai és egyházi írói ismerték Terentius, Plautus és valószínűleg több más antik drámaíró műveit. Terentius a X. és XI. századi kolostori (Gandersheim, 5 0 A kolostori és az egyházi irodalom klasszikus újjászületéséről a legjobb tárgyalást a következő munkákban találjuk : MANITIUS, MAX, Geschichte der lateinischen Literatur des Mittelalters. 3 kötet. München 1911, 1923, 1931. (= Handbuch der Altertumswissenschaft IX, II, 1—3.) — EHRISMANN, GUSTAV, Geschichte der deutschen Literatur bis zum Ausgang des Mittelalters. 4 kötet. München 1908—1935. (= Handbuch des deutschen Unterrichts VI, 1—3.) — UNWERTH, WOLF és SIEBS, THEODOR, Geschichte der deutschen Literatur bis zur Mitte des elften Jahrhunderts. Berlin und Leipzig 1920, 74—109.1. (= Grundriß der deutschen Literaturgeschichte, Bd. 1.) — PATZELT, ERNA, Die karolingische Renaissance. Wien 1924. (= Deutsche Kultur,hgg. von W. Brecht und A. Dopsch. Historische Reihe, Bd. 1.) SINGER, S., Die karolingische Renaissance: GRM. 13. (1925), 187. skk. Ezeken kívül még számos újabb munka, régi és újabb -szövegkiadás jelent meg a IX—XII. század középlatin irodalmáról. 5 1 YOUNG , Drama II, 67., 68., 82-—85. és 90. 1. Megemlítjük itt, hogy az antik elemek különösen a francia és az angol misztériumjáték okban gyakoriak. Gréban passiójában Kaifás Aristoteles Ethikájára hivatkozik. A Towneley-ciklus pásztorjátékának pásztorai Vergiliusból idéznek stb.
