Dr. Kocsis Lénárd: A Pannonhalmi Főapátsági Szent Gellért Főiskola évkönyve az 1942/1943-I tanévre
Dr Karsai Géza: Középkori vízkereszti játékok
fu de l'or, Iuy bailla celuy qui la tenoit et il l'offri et baisa la main. La seconde, qui est de l'encens, bailla le secont chevalier, qui la tenoit au premier, et il la bailla au roy, et il l'offri en baisant la main de l'arcevesque. La tierce, qui est de myrre, bailla le troisième chevalier qui la tenoit au deuxiesme, et le deuxiesme au premier, et le premier la bailla au roy, et en baisant le main du dit arcevesque tierce fois l'offri. Ainsi parfist son offrande dévotement et honorablement». A fenti leírás szerint tehát a francia király felajánlása lényegében megegyezik a roueni, besançoni és freiburgi vízkereszti játék felajánlási szertartásával. Valószínű, hogy a játékírók ezt az ősrégi frank-burgund udvari és egyben templomi szokást használták fel, melynek gyökerei a nyugat- és keletrómai császárok felajánlási szertartásaira nyúlnak vissza. Az udvari szertartások és szokások hatását egyébként játékaink köszöntési formuláiban, meghajlási és térdelő mozdulataiban, követküldési jeleneteiben (bejelentés, megjelenés, eltávozás), öltözeteiben és kellékeiben is megfigyelhetjük. A liturgikus és az udvari szertartások keveredése egyébként a középkor népi nyelvű karácsonyi játékaiban is feltűnik. A szentgalleni középfelnémet karácsonyi játék például igen gazdag az ilyen vonásokban. Heródes mint német fejedelem jelenik meg benne, s a «herre» névvel tisztelik. A három mágus királyi ruhát visel («füerent künicliche wat», 521. sor). Heródes udvari emberei hercegek (539. sor). A szereplők lovagi módra köszöntik és bocsátják el egymást. Mária pl. ezt mondja Gábriel főangyalnak : «Hier mit gib ich urlop dir» (375. sor). A szolgálatot hűbérbirtokkal és becsülettel jutalmazzák stb. 4 0 tömjén, a harmadikban pedig a mirrha. így mentek mind a hárman egymás után a király előtt, abban a sorrendben, amint a felajánlást el kell végezni. A király pedig mögöttük haladt. (A főoltárnál) letérdeltek s a király is letérdelt az érsek előtt. Az első ajándékot, amely aranyból állott, átadta neki az (a kamarás) , aki tartotta, s a király felajánlotta, megcsókolván (az érsek) kezét. A második ajándékot, amely tömjénből állott, a második lovag — aki azt tartotta — átadta az első lovagnak, az pedig a királynak. A király azt is felajánlotta, megcsókolván az érsek kezét. A harmadik ajándékot, amely mirrhából állott, a harmadik lovag — aki azt tartotta — átadta a másodiknak, a második az elsőnek, az első pedig a királynak. S a király, megcsókolván az említett érsek kezét, azt is felajánlotta. így végezte el a felajánlását, ájtatosan és tiszteletre méltó módon». 4 0 Vö. SÖVEGES DÁVID O. S. B., A karácsonyi játék. Budapest 1943. 40—41. I. (= Német Néprajztanulmányok IX.)
