Dr. Kocsis Lénárd: A Pannonhalmi Főapátsági Szent Gellért Főiskola évkönyve az 1942/1943-I tanévre
Dr Karsai Géza: Középkori vízkereszti játékok
gosan kifejezi, hogy itt nem az antik drámai hagyományok kiveszéséről vagy nemismeréséről, hanem egészen másjellegű, az istentisztelet rendjébe illesztett, vagy azzal párhuzamos templomi játékról, oktató és épületes szertartásról, szent cselekmények bemutatásáról van szó. Vízkereszti játékaink címei között egészen a XIII. századig az Ordo 23 3 és az Officium 23 4 a leggyakoribb elnevezések. Máskor viszont magát a tárgyat írja körül a cím, pl. Processio Trium Regum (Besançon). Közelebb jutnak a drámai jelleg kidomborításához az olyan címek, mint pl. Versus ad Stellám faciendam (Nevers II), Versus ad Herodem faciendum (Szicília). A drámai előadás neve a XII. századtól kezdve egyre gyakrabban repraesentatio, pl. Repraesentatio Herodis (Padova). A győri játék neve, Tractus Stellae, egyedülálló nemcsak a vízkereszti játékok, hanem a többi liturgikus játék címei között is. A tractus szó nem a csillag húzására vagy vitelére vonatkozik, amint Kardos mások nyomán tévesen állította, 23 5 hanem a játék zenei előadásmódjára, dallamaira utal. 23 6 Azt akarja kifejezni, hogy a matutinum 9. responsoriuma és a Te Deum közé beiktatott liturgikus színjátékot egyhuzamban, megszakítás nélkül («tractim») kell előadni. A játék eleje és vége. Az egyes szövegek különböző módon jelzik, hogy hol kezdődik és hol végződik a játék. A kezdetet többször a «fit», «fiât», «incipiat», «ita celebretur» szavak, egy részletes rubrika, vagy csak a játék címe jelöli. A játék végét a következő kézirataiban számos miniaturán láthatjuk a trónszék és a trónemel vény stílusát, szerkezetét. Egyszerűbb és liturgikusabb formában ezek a mi játékainkban is feltételezhetők. Vö. COHEN, GUSTAVE , Le théâtre en France au moyen âge. 1. : Le théâtre religieux. Párizs 1928, XXIII., XLII. és következő tábla. 233 Ordo Stellae (Bilsen, Laon), Ordo ad repraesentandum Herodem (Fleury). 23 4 Officium Stellae (Montpellier), Officium Regum Trium (Rouen I—V). 23 5 KARDOS TIBOR : Középkori kultúra, középkori költészet, 37. 1. 25 6 A tractus szó eredeti jelentésére, a tractus-dallamok stílusára vonatkozólag lásd WAGNER, PETER : Ursprung und Entwicklung der liturgischen Gesangsformen bis zum Ausgange des Mittelalters. Freiburg i. d. Sch. 1901, 101—103. 1. — U. a.: Einführung in die gregorianischen Melodien. I. kötet. 2. kiadás, Leipzig 1911, 99.1. — Legújabban pedig FERRETTI, PAOLO O. S. B., Estetica Gregoriana ossia trattato delle forme musicali del Canto Gregoriano. I. kötet. Roma 1934, 142—163. 1. — JOHNER, DOMINICUS O. S. B. : Wort und Ton im Choral. Ein Beitrag zur Aesthetik des gregorianischen Gesanges. Leipzig 1940, 212—229. 1.
