Dr. Kocsis Lénárd: A Pannonhalmi Főapátsági Szent Gellért Főiskola évkönyve az 1942/1943-I tanévre

Dr Karsai Géza: Középkori vízkereszti játékok

jó nyelvkészséget árul el, annak ellenére, hogy rímes vagy rím­telen hexameterei Vergilius hatása alatt készültek. Az utasítások nyelve alkalmazkodik a liturgikus kéziratok rubrikáihoz. A klasszikus iskolázottsági! mai olvasónak különösen az egyházi ruhákat (pl. stricta, cappa, subtile) és templomi berendezési tárgyakat (pl. pergamum, ancona, cortina, pulpitum corona) jelölő szavak, továbbá néhány érdekes képzés (pl. quae­ritare, imperitare ; symmystae auriger, turriger, mirrifer) tűnik fel. Némelyiknek eredeti jelentését csak különleges szakmunkák segítségével tudtuk meghatározni. Verselés. A régi alapszöveg majdnem minden játékunkban prózában van írva." Ebben gyakran ritmikus sorvégek és rímek is felcsendülnek. Feltűnő, hogy a felhasznált liturgikus szövegekbe szívesen elegyítenek rímalkotó szavakat. Az így keletkezett qssze­csengés azonban legtöbbször csak asszonancia, ritkábban tiszta rím vagy betűrím. Így például : rutilât — demonstrat, quaerentes et dicentes, periti — vocati, puero — libro, thus — Deus, sumus — ferimus, vocentur — andientur, gentium — agnitum stb. A rit­mikus sorvégek néha azt a gyanút keltik fel bennünk, mintha prózává alakított hexameterekről, vagy más klasszikus verssorok­ról volna szó. így például : duce requirunt, ad me vocate, inaudita ferentes, properando venite, quo signo didicistis 13 5 stb. A prózai hozzátételek később egyre ritkábbak lesznek. Csak az aprószentek és a pásztorok jelenetében tűnnek fel. Sok változatosságot hoznak játékaink verselésébe a külön­böző klasszikus versformákban írt betétek (himnuszok, sequentiák és énekek). Mivel ezek nem szerves részei a játékszövegnek, itt nem foglalkozhatunk velük. Több figyelmet érdemelnek szem­pontunkból a többé-kevésbbé szerves hexameteres bővítések. Tudjuk, hogy a IX—XI. század kolostori költői Vergilius hatása alatt fokozódó mértékben alkalmazták a hexametert és a pentametert. Közép- és végrímes változataik, az ú. n. leoninusok, 13 6 játékaink­13 5 Bőven tárgyalja ezeket ANZ, i. m., 114-—-116.1. és MEYER , Fragmenta Hurana, 154—157. 1. 13 6 A «Versus leoninus» csak későbbi elnevezés. Du GANGE szerint (Glos­sarium, Y. k., 66.1., 2. h.) talán egy Leo nevü költőről nevezték el, aki VII. Lajos vagy Fülöp Ágost francia király idejében (XII. század) élt volna. Az is lehet, hogy Leonius, a híres párizsi kanonok tiszteletére nevezték el «Leonimer»-nek, «leoninusVnak ezt az elegáns verselési módot. Bárhogy is áll a dolog, annyi bizonyos, hogy rímes distichonokat már négy-öt évszázaddal korábban is

Next

/
Oldalképek
Tartalom