Dr. Kocsis Lénárd: A Pannonhalmi Főapátsági Szent Gellért Főiskola évkönyve az 1941/1942-I tanévre

Dr. Sámson Edgár: Fejezetek d. z képzős gyakorító igéinkből

Egy 1364/1367.-beli oklevélben a mai szakadoz igének Zakaduz(tfeuld) ősével találkozunk. Ez igazolja azt, hogy a mai -oz egyszerű gyakorító képző őse, az -uz a XIV. században még előfordult. Az -ad + -oz képző tárgyalása kapcsán ezt az -ad + -uz végű adatot is megemlítjük, de mivel csak egyetlen adatról van szó, külön fejezetben nem foglalkozunk vele. A XVI. századnál korábbi adatok. 1. álmadoz. — «... az almadozoc lieiaba bèzellettènèc» BécsiK. 308—9 (NySz. ; még több adat is) | «Beleálmadozott a tengerbe, beleálmadozott a magas égbe» Jank. 36 ; 164. | álmadoz-ik 'álmodozik' KB

3. — F gr. (Nyíl.

7 ; vö. Collinder 40). Vö. álmád Helt. (NySz.), Álmodik XVI. sz. (NySz.), Ball., álmas XVI. sz. (NySz.) ; álmodoz az -odoz-nál; egyéb gyak. vö. EgyszGy. 2. fakadoz. — «... ki fakadoznac o gùkêri»BécsiK. 200(NySz., még több példa is) | «hervadt orcáján halovány rózsák jakadoztak» Jank. 241. | ~ 'Hinc et inde prorumpit' Ka. | ~ Kassai | ~ 'langsam entquellen ; treiben, ausschlagen' Tzs. ] - 'Folytonosan vagy több helyen fakad, fakadozás CzF. | - 1. 'lassan, több helyen fakad' 2. 'többször egymásután fakad' «könyekre f.» Fakadozás Ball. fakad a. I ~ 1. 'hervorsprudeln' 2. 'treiben, ausschlagen' KB.

3 | - 'Több helyen kezd fakadni (a rügy, a bimbó)' Balassa. — Gyak. Kassai (II, 141); Simonyi (NyK. XVI, 245) ; Etsz. II, 140: -2 képzővel. — Fgr. (NvH.

7, vö. EtSz. II, 141). Vö. fakad XV. sz. (NySz.) ; faggat a -gat-niû. 3. forradoz-ik. —- «Megforradozot zelletében (fremuit spiritu)» MünchK. 194 (NySz.) j «Semmi nem alszik többé, sőt minden túléberségre forradoz» Széchenyi 1841. (NyÜSz.) | - 'Többször vagy folytonosan forrad' CzF. | ~ 'lassankint forrad' Ball. — Gyak. Simonyi (NyK. XVI, 245): -z képzővel; Etsz. II, 406: -zképzővel.— Vö. forrad XVI. sz. (NySz.) ; egyéb szárm. vö. EgyszGy. 4. hervadoz. — «Megheruadoz ott szép zöld ága, . . .» Emlékvers Mátyás király halálára, 1490-ből. Meditationes Joannis de Turrecremata. (CzF. ; szerinte a megheruadoz gyakori a régiségben) I hervadozás 1788. (MNy. IX, 90) | - Bajza (Nyr. XXXVI1, 17) j «. . . hajnalban meg már feketén hervadoz» Kodol. 659 | hervadozás 'auszehrende krankheit' Márt. 1803. (NyÜSz.) 1 Hervadozni 'Abzehrung leiden' Hervadozás 'Schwindsucht, Abzehrung' Márt. (1807.) I Hirvadoz Kassai (II, 436) | Hervadoz 'hinwelken, hinschwin-