Dr. Kocsis Lénárd: A Pannonhalmi Főapátsági Szent Gellért Főiskola évkönyve az 1941/1942-I tanévre

Dr. Csóka J. Lajos: A magyar tudományosság megszervezésének kísérletei a XVIII. században

írta : «Mikor fognak tiszta Magyar Akadémiát tsinálni? vagy oly tudós Társaságot öszve szerezni, mellynek más kötelessége — hivatala szerint — ne lenne, hanem hogy Magyarul írjon?» A nemzeti műveltséget ápoló és fejlesztő akadémia eszméjét azonban Bessenyei nemcsupán szóval igyekezett népszerűsíteni, de annak megvalósítására is tett kísérletet. Ismételt megbeszélések után 1779 május 10-én Beleznay Miklós generális pesti házában gyűlt össze egy baráti társaság, hogy előkészítse a «Hazafiúi Magyar Társaság» megalakulását. Bessenyei és társai — Ányos Pál és Kreskay Imre pálosok, Horányi Elek piarista, Rácz Sámuel és Klosius Sámuel orvosok, Fejér Antal ügyvéd — 33 pontból álló alapszabálytervezetet dolgoztak ki.

1 Ennek alapján azonban mi közel sem tudjuk osztani a kérdéssel részletesen foglalkozó Császár Elemérnek túlságosan is lelkes magasztalását. Ö Bessenyeiéknek ezt a szerény kezdeményezését a nagy francia és német akadémiákkal hasonlította össze és azt írta, hogy «míg a franciák külön társaságokkal rendelkeznek a nyelv művelésére és a tudományok ápolására, nálunk — az adott esetben — a két feladat egymástól elválaszthatatlan». A magyarságnak, a nemzeti nyelvnek az előtérbe állítása által «Bessenyei intézete túlszárnyalja nemcsak a porosz és a bajor akadémiát . . . hanem az egész német nemzetet, mely ezt a feladatot nem bízta akadémiára.»

2 A «Hazafiúi Magyar Társaság» szervezett társaság kívánt lenni, melynek élén a pártfogó és az elnök áll. Az első tisztségre Beleznay generálist, a másodikra báró Orczy Lőrincet kérték fel. A tényleges irányítást a főtitkár, a titkár és a jegyző akarta végezni Bessenyei, Ányos, illetőleg Kreskay személyében.

3 Közös könyvtárukat a pálosok pesti rendházában kívánták felállítani. A tagokat — a nagy akadémiák mintájára — ők is négy (védelmező, belső, külső, tanítvány) csoportba szándékoztak osztani. Á külső keretet megalkotta tehát a szabályzat, de két lényeges kérdésre nem adott megnyugtató feleletet. Nem látjuk a társaság célkitűzésének pontosabb meghatározását s nem találjuk meg 1 Kreskay Imre levele Bacsányi Jánoshoz 1790 aug. 6-án. (A Magy. Tud. Akadémia kézirattára. írod. Levelezés, quart 142.) Az alapszabálytervezetet kiadta Csaplár Benedek: Irodalomtört. Közlemények, IX. évi. 7—11, 169—171. 1. 2 Bessenyei akadémiai törekvései. Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből. XXI. köt. 7. sz. (1910.). 48—49. 1. 3 Kreskay i. levele.