Dr. Kocsis Lénárd: A Pannonhalmi Főapátsági Szent Gellért Főiskola évkönyve az 1941/1942-I tanévre
Dr. Csóka J. Lajos: A magyar tudományosság megszervezésének kísérletei a XVIII. században
nyert kifejeződést, úgy a tudósok 17. századi egyesülése is önkéntelenül vezetett a tudós társaságok s a tudományos akadémiák kialakulására. Az egyes tudományágak képviselői eleinte csak magántársaságokat, baráti köröket alkottak és azokban beszélték meg tudományos tapasztalataikat, ott adták elő felfedezéseiket, eredményeiket. Mikor aztán a kormányzat észrevette ezeknek a társaságoknak az állam és a közjó szempontjából hasznosítható tevékenységét, akkor anyagi és erkölcsi támogatásban kezdte részesíteni és közintézményekké szervezte át őket. Ezt a fejlődési menetet figyelhetjük meg a legrégibb, a párizsi és a londoni akadémiák kialakulásánál. A francia nyelv- és irodalomtudósok 1629 óta szoktak összejárni Conrart vagy valamelyik másik tagtárs lakásán, az angol természettudósok pedig 1645-ben alakították meg a maguk zártkörű klubját. Ezen tudós társaságok akadémiákká fejlődésének tipikus menetét a franciáknál szemlélhetjük. Az «Académie Française» Conrart társaságából fejlődött ki és tulajdonképeni megalapítója Richelieu bíboros, kancellár volt. 1634-ben ő vette pártfogásába a társaságot ; ő szerezte meg számára a következő évben a királyi jóváhagyást és akkor kapta az Académie Française nevet. Ez az akadémia határozott céllal alakult meg. Feladata lett, hogy tagjai a francia nyelv és annak tisztasága s finomsága számára határozott szabályokat alkossanak, hogy alkalmassá tegyék azt a művészetek •és a tudományok tárgyalására. Richelieu ezért megbízta az akadémiát a francia szótár és nyelvtan, retorika és poétika elkészítésével s Corneille akkor megjelent Cid-jéről is az akadémiától kért szakszerű, alapos bírálatot. A francia akadémikus mozgalmak jellegzetessége lett az is, hogy az irodalom (lettres) és a tudomány (science) területét — klasszikus nyomokon haladva -— élesen elhatárolták. Ezen alapon tartotta szükségesnek Colbert kancellár 1663-ban a kis-akadémia, az «Académie des inscriptions et belles-lettres», majd három év múlva az «Académie des sciences» megalapítását. Az előbbinek a tagjai szerkesztették kezdetben — mikor a neve még csak Académie des inscriptions et des médailles volt — a király által készíttetett érinek és épületek feliratait. Feladatkörük azonban csakhamar kitágult a szellemtudományok művelésére. A természettudományok ápolásának és fejlesztésének feladatát az Académie des sciences tagjai kapták.
