Dr. Kocsis Lénárd: A Pannonhalmi Főapátsági Szent Gellért Főiskola évkönyve az 1941/1942-I tanévre
Dr. Csóka J. Lajos: A magyar tudományosság megszervezésének kísérletei a XVIII. században
feleletet ő sem tudott találni rá. Miért tartotta Mária Terézia a bécsi akadémia megalapítását időszerűtlennek és jelentéktelennek? Hisz az anyagi kérdések nem okoztak nagyobb nehézséget s az ő védnöksége alatt alakult meg 1753-ban a roveretoi «I. R. Accademia degli Agiati» s 1772-ben a brüsszeli «Académie Imperiale et Royale des sciences et belles-lettres» is. 1 A mi felfogásunk szerint ennek a nagyjelentőségű tervnek a bukását is az a személyeskedés okozta, mely az udv. tanulmányi bizottság kebelében dúlt. 2 Felfogásunkat a következő megfontolásokra alapítjuk. Az összes felelős tényezők — az udvari tanulmányi bizottság, a cseh-osztrák kancellária, az államtanács — egyöntetűen az akadémia felállítása mellett foglaltak állást. Egyetlen kivétel Kressel váratlan véleményváltoztatása volt 1775 december 11-én. Ennek magyarázatát viszont csakis abban találhatjuk, hogy Mária Terézia személyesen adta tudtára neki a tanulmányi biztottság elnökének s az államtanács tagjának — elutasító álláspontját, amit aztán kénytelen volt képviselniő az államtanácsban, s így megadta az alapot arra, hogy az uralkodó megfelelő formák között közölhesse döntését az illetékesekkel. Mária Terézia felfogása tehát eltért tanácsosai véleményétől, és nem akarta megalakítani a Hell javaslata szerint tervezett akadémiát. Ezt a felfogását azonban mi nem tartjuk eredeti meggyőződésének, hisz kezdetben helyeselte az eszmét s pár évvel előbb hozzájárult a brüsszeli akadémia felállításához és az «Academia Augusta» tervét is rokonszenvvel fogadta. Azt gondoljuk, hogy ekkor olyan tanácsadóra hallgatott, akinek megvolt az oka is, joga is, hogy Hell terve ellen fellépjen. Ez a tanácsadó pedig — meggyőződésünk szerint — csak Kollár Ádám lehetett. Amikor Kollár az udvari tanulmányi bizottságban megkapta a megalapításra váró akadémia ügyeinek referálását, természetszerűleg elhatározta, hogy azt saját elgondolása szerint fogja megtervezni. Ezt ki is jelentette a tanulmányi bizottság 1774 máj. 4-én tartott ülésén. Ám a mielőbbi megoldást követelő gimnáziumi ügyek miatt egyelőre nem juthatott hozzá, hogy az akadémia megtervezésével is foglalkozzék. Ezért a bizottság a május 30-án tartott üléséről — bizonyára Kollár kívánságára — azt jelentette az uralkodónak, hogy a «sürgősebb» feladatok miatt az akadémia 1 H. Schütter, i. m. 16. 1. 2 Csóka, i. m. 22—52. 1.
