Dr. Kocsis Lénárd: A Pannonhalmi Főapátsági Szent Gellért Főiskola évkönyve az 1941/1942-I tanévre

Dr. Csóka J. Lajos: A magyar tudományosság megszervezésének kísérletei a XVIII. században

zetét most sem koronázta siker, a kötetek mégis itthon maradtak. A következő évben a magyar tudományosság és műveltség érdekeit annyira szívén viselő gr. Batthyány József kalocsai érsek — az emlegetett Batthyány Lajos hasonló lelkületű fia — vásárolta meg azokat.

1 A sok sikertelenség és kellemetlenség tehát mégsem vette el Kollár kedvét. Az akadályokat — úgy látszik — 1771 elejére annyira el tudták hárítani, hogy végre mégis csak sikerült megvalósítani kedves eszméjét, a magyar honismertetés szervezett szolgálatát. A célkitűzés a régi maradt, a keret azonban az elmúlt évek eseményei és tapasztalatai következtében megváltozott. Világosan látta Kollár, hogy ha valamit el akar érni, akkor neki, a nemzeti közvélemény által «proskribált» egyénnek háttérben kell maradnia. Az ő szerepéről és működéséről tényleg csak a kevés beavatottnak volt tudomása. Amikor 1771 elején Bécsben megjelent a Magyarország számára írt «Allergnädigst privilegirte Anzeigen aus sämmtlich kaiserlich-königlichen Erbländen», az olvasók hiába keresték rajta a szerkesztő vagy kiadó nevét. Csak annyit tudhattak meg, hogy egy társaság kiadásában jelenik meg, «herausgegeben von einer Gesellschaft». Mint szerkesztő Tersztyánszky Dániel képviselte a folyóiratot s így neki tulajdonították a «társaság» megszervezését és irányítását is. Ezért írta Horányi Elek is a «Memoria Hungarorum et Provincialium scriptis editis notorum» című művében, hogy Tersztyánszky tudományos és hazafias érdemének tudandó be azon tudós társaság — Societas Literaria — működése, melynek célja Magyarország természeti és földrajzi viszonyainak és történeti forrásainak megismerése és megismertetése.

2 Az 1771 júliusában megjelent Anzeigen bevezető cikkének névtelen írója azonban elmondotta, hogy a folyóirat, illetőleg a mögötte álló társaság a 9 évvel azelőtt készített terv szerint fog dolgozni.

3 S tényleg Kollár eszméje — mint föntebb láttuk — 1762-ben alakult ki s azt a tervezetét, melyen «hosszan és sokat gondolkozott», 1763 febr. 4-én már el is küldötte Székely Sámuelnak. Kollár tehát megmaradt régi eszméje, a honismertetés szolgálata mellett, a keret azonban, melynek segítségével célját meg 1 Csóka, i. m. 154—155. 1. 2 III. 398. 1. 3 . . . wir den Plan, nach welchem wir arbeiten, vor neun Jahren entworfen (haben).