Dr. Kocsis Lénárd: A Pannonhalmi Főapátsági Szent Gellért Főiskola évkönyve az 1941/1942-I tanévre

Dr. Sámson Edgár: Fejezetek d. z képzős gyakorító igéinkből

47. szűlladoz. — «Elnézte a temetőben a szálladozó varjakat» Magyarország VIII. 14. 1. (MNy. VI, 375). — Vö. száll XV. sz. (NySz. ; korábbi szárm. vö. OklSz.), szállad Palócság (NyF. XX. 10), Ball.; szálldos (MNy. XXXVII, 316); egyéb gvak. vö. EgyszGy. Az -adoz képzősekhez sorozzuk a kopadoz és rogyadozigét is, bár mindkettőnek van -ad végű változata is. Ez az -ad végű alak azonban némileg elüt az -adoz változat alapalakjától, úgyhogy a kettő között az összetartozás érzése nem annyira élénk, hogy -ad-\--oz képzésről beszélhetnénk. Különben is úgy látszik, hogy az -ad és -adoz változata egymástól függetlenül él. 48. kopadoz. — «kopadozik (a ruha)» váci nyj. (NyF. X, 27). — Vö. koppad XVI. sz. (NySz.), kopik SermDom. ; vö. EgyszGy. 49. rogyadoz. — «Mikorra a török segítség előhada megérkezett, már akkor rogyadozott a német» Gárdonyi : EgriCsill. 1 :180 (Nyr. XL, 417) | «Rogyadozott a térdem» Ua : Hosszúhajú vesz. 2: 206 (Nyr. XLIV, 74) | «... egy kicsit rogyadozóra álltak az inaik» Népszava 1908. III, 15 (Nyr. XXXVII, 268) | «. . . mézesvirágtól rogyadozó hársfákat láttak» Kodol. 693, stb. | lerogyadoz 'lelerogy' Debrecen (MTsz.) | rogyadozik Kemenesalja (Nyr. XLV, 260) I rogyadozik 'meg-megroggyan' (SzhSz.) | - 'zusammenbrechen' KB.

3 I ~ 'kezd gyengülni, roskadozni' Balassa. — Vö. roggyad, rogyik XVII. sz. (NvSz.). Történeti áttekintés: XII. fejezet. Az -adoz összetett gyakorító képzőre az első kétségtelen adataink a XVI. századból vannak. Ennek a megállapításnak a magyarázatát a következő gondolatmenet adja kezünkbe. A XVI. század előtti időből tárgyalt hét ige -ad-\--oz alakja mellett előfordul -ad változat is. Az -ad és -oz egyszerű gyakorító képző már nyelvemlékeinkkel együtt jelentkezik (vö. EgyszGy. 191). Ha tehát valamely -ad képzős igéhez hozzájárult az az -oz egyszerű gyakorító képző, amely bőségesen hozzájárult más végződésű igékhez is (vö.EgyszGy. 81—89), akkor első látszatra a fakadoz-féle esetekben is csak -oz képzésről beszélhetünk, s hogy ini mégis -ad-\~-oz képzést emlegetünk, az azért van, mert az ilyen végződésű igék nagy számukkal egy új összetett gyakorító képzőnek, az -adoz-nak kialakulását eredményezték (L. 116—8. Jl.). A XVI. századból tárgyalt tizenhat igénél már nincs meg az a párhuzamosság az -ad-oz és az -ad között, mint ahogy azt az előző