Dr. Kocsis Lénárd: A Pannonhalmi Főapátsági Szent Gellért Főiskola évkönyve az 1941/1942-I tanévre

Dr. Csóka J. Lajos: A magyar tudományosság megszervezésének kísérletei a XVIII. században

Lajossal, a későbbi kancellárral, majd nádorral kívánta betölteni.

1 j Germeten tervezetéről egyébként semmi többet nem mondanak forrásaink. Megnyerte-e gondolata számára a helytartó pártfogását, az uralkodó elé terjesztette-e azt, vagy mindebben megakadályozta hirtelen halála? — nem tudjuk. Az eddig mondottak alapján is láthatjuk, hogy III. Károly uralkodásának utolsó évtizedében már olyan rendezett és kiegyensúlyozott közállapotok voltak hazánkban, hogy gondolni lehetett a sokáig háttérbe szorított kulturális igények kielégítésére is. Egymásután jelentkeztek olyan férfiak, akik Magyarország szellemi és anyagi műveltségének emelésére tudós társaságot igyekeztek szervezni. Érdekes, hogy ezen tervezgetések közepette ismételten felmerült gróf Batthyány Lajos neve. Ügy látszik, akkortájl ő volt az az előkelő állásban lévő magyar főúr, akitől a tudományos törekvések és a nemzeti műveltség fellendítése céljára a legtöbb támogatást remélték. Erről tanúskodik az a hazai és külföldi iskolákon kiválóan képzett Szilágyi Sámuel is, aki III. Károly uralkodásának vége felé Bécsben élt mint a hazai reformátusok kancelláriai ügyvivője. Ügy látszik, a kancellária révén jutott közeli kapcsolatba a Batthyány-családdal s ezt a kapcsolatát akarta felhasználni 1740-ben a magyar tudós társaság létrehozása javára. Hihetjük, hogy Batthyány Lajos támogatása következtében volt is kilátása sikerre, de tervezgetését a kedvezőtlen külső körülmények mégis már csírájában meghiúsították. 1763-ban írta Kollár Ádámnak, aki akkor szintén olyan tervekkel foglalkozott : «a Palatínus és Feldmarschal Groff Bottjáni nagyobbik fiai, mikor scholájokat végezték volna, me stimulante hasonlo intentioval voltak, accedálván Palatinus ur ő Exce(llentia)ja maga is az intentiora, de a szegény Tsászár halála és azt követő hadakozások ezeket, mind meg gátolták».

2 1 Toldy i. m. 80. I. — A tervező nevét Toldy forrása Germethe, Emberé Germetten, a kir. könyvek Germeten alakban tartották fenn. a Orsz. Levéltár, Collect. Dipl. folio 25/114. 121. 1. — Amikor több magyar úr ösztönzésére a bécsi Daniel de Gran, 1755-ben elkészítette annak a magyar művészeti akadémiának a tervezetét, melynek célja a magyar ifjaknak a művészetben és az építészetben való kiképzése volt: tervének pártfogását ő is gróf Batthyány Lajostól remélte, «weillen demnach Ewer Hochgräfl. Excellenz lobwürdigster Eyffer vor die wohlfart dero Vatterland mir bestens bekandt» ist. — Kapossy János: A magyar művészeti akadémia terve. Levéltári Közlemények, 1940/41. 348. 1.