Dr. Kocsis Lénárd: A Pannonhalmi Főapátsági Szent Gellért Főiskola évkönyve az 1941/1942-I tanévre

Dr. Csóka J. Lajos: A magyar tudományosság megszervezésének kísérletei a XVIII. században

A mű címe azt mondja, hogy a szerző Magyarországnak csupán történeti és földrajzi viszonyait akarja ismertetni, a tartalom azonban sokkal többet adott. A kifejezetten történeti és földrajzi vonatkozások mellett gondosan ismertette a tárgyait néhány megye politikai, társadalmi, néprajzi, gazdasági stb. helyzetét is. A hatalmas tudományos programm megvalósulásának még csak a kezdetén volt, amikor meghalt Bél Mátyás. Voltak ugyan kiválóan képzett tanítványai — pl. Tomka-Szászky János — és fia, Károly is neves tudóssá fejlődött, a nagy mű folytatására, annak irányítására mégsem vállalkozott senki. Pedig még évtizedek múlva is emlegették, liogy milyen iiaszncs volna a «Notit.ia»-n tovább dolgozni.

1 Akkor látszott meg igazán, hogy mennyire szükség lett volna egy olyan szervezett tudós társaságra, mely egy-egy személy kiválása után is folytathatta volna tervszerű munkásságát. Ilyen tudós társaságot — Societatem eruditam — kívánt szervezni Pozsonyban a század 30-as éveiben Germeten Henrik Bernát. A cseh származású Germeten előbb az olmützi, majd a prágai egyetem jogtanára volt, később pedig különböző udvari hivatalokban kapott beosztást. így lett magyar udvari tanácsos, akit az uralkodó kegye 1728-ban magyar származási! feleségével együtt magyar nemességgel tüntetett ki. A nemesség adományozásának indokolása az uralkodónak tett hasznos szolgálatait s a magyar királyság és nemzet iránt való ragaszkodó, készséges lelkületét emelte ki.

2 Amikor aztán lotharingiai Ferenc 1732-ben királyi helytartóként Pozsonyba költözött, környezetéhez csatlakozott a magyar nemessé lett Germeten is, aki mint a helytartó személyi titkára, illetőleg tanácsosa élt Pozsonyban 1739 májusában bekövetkezett haláláig.

3 Tudós társasága céljául Germeten is a haza politikai, gazdasági és tudományos viszonyainak ismertetését tűzte ki. Nem tudjuk ugyan, hogy a szervezés munkájában meddig haladt előre, debizonyos, hogy nagyszabásúnak tervezte a társaságot. Az Académie Française mintájára ő is az uralkodót, III. Károlyt szerette volna megnyerni protektornak, az elnöki állását pedig gr. Batthyány 1 Csóka .T. Lajos : Mária Terézia iskolareformja és Kollár Ádám. Pannonhalma, 1936. 154—155. 1. 2 Orsz. Levéltár. Libri Regii, 36. köt. 203—210. 1. 3 Ember Győző egyetemi m. tanár úr szíves közlése.