Dr. Kocsis Lénárd: A Pannonhalmi Főapátsági Szent Gellért Főiskola évkönyve az 1940/1941-I tanévre

Dr. Lovas Elemér: Árpádházi Margit életrajzának írója — Marcellus.

tatja velük Mályusz is. Pedig ismerjük az új élet B. Margit elé fes­tett irányelveit is. Mályusz is azt gondolja, hogy az az álmot látó provinciális, aki a legenda szerint a szentek életének titkát kutatva álomban kapja a szent életre vezető út megjelölését, Marcellus volt. Most pedig határozottan kimondhatjuk, hogy nem is lehetett más. Marcellus vallomásából tudjuk, hogy B. Margit minden erény­gyakorlatát a gyóntató irányította, s hogy az ő tudta nélkül sem­mit sem tett B. Margit. A legenda pedig megismerteti velünk a rész­letek külön taglalása nélkül az útirányt, és annak sorrendjében adja elénk B. Margit életrajzát. Akkora belső egységet, mely a legen­dában található az élet irányítására szolgáló elvek és a legenda szerke­zete közt, csak egy ember teremthetett. Ez az irányt kitűző gyóntató Marcellus volt, aki egyúttal az életrajzot is megírta. Idegen ember nem tudta volna a gondolati egységet ennyire átélni és megvaló­sítani, miként azt látjuk, hogy a legenda későbbi fordítói, tovább­szerkesztői nem is vették ezt észre s ezért a legenda szerkezetén olyan változást idéztek elő, hogy annak zárt és a B. Margit elé adott elvekkel meghatározott egységét megbontották. De ezt bizo­nyítanunk kell. Marcellus, mint tartományfőnök, volt az a szerzetes, aki az atyák tökéletességre vezető útján elmélkedve álomban aranybetűk­kel írt rotulusról ismerte meg a teendőket. «... hec est perfectio patrum deum amare. Seipsum contempnere, neminem contem­pnere. Neminem iudicare ... Qui cum aliquando dicte virgini sancte memorie sepedicte margarete sorori edificationis gratia hec eadem recitasset, ita ad se hanc traxit doctrinam ut ex tune et in dei amore quantum poterat supra id prius ferventior fieret et in dei timoré sui precipua contemptrix effecta mirabiliter proficeret et omnibus cum honesta et hylari reverentia assurgens nullius vitam vel vite meritum discutiens iudicabat sed seipsam in humilitate quam ma­trem et custodem virtutum sciebat sollicitus (!) exercebat.» 1 A fentiekben előttünk áll a tudós mester és a királyi tanít­vány abban a viszonyban, ahogyan azt Mályusz látta. De többet is elárul ez a szöveg, azt, hogy mire tanította a mester tanítványát és röviden értékeli is a tanítás eredményét. Most lássuk, honnan meríthette Marcellus a szent életre vezető irányelveket. A B. Margit elé adott és szent életre vezető tanítás forrása a 1 Bőle, Árpádházi B. Margit szenttéavatási ügye és a legősibb latin Margit-legenda, 21. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom