Dr. Kocsis Lénárd: A Pannonhalmi Főapátsági Szent Gellért Főiskola évkönyve az 1940/1941-I tanévre

Dr. Szalay Jeromos: Nyelvtanírási kérdések különös tekintettel a fiancia nyelvre

ban tartalmi, jelentésbeli, helyesebben jelentésalaki szempontból kell vizsgálni. A beszélő tudatában u. i. legelőször a kifejezendő gondolati tartalom (képzetek, fogalmak) van jelen a hozzátartozó érzelmi minőséggel ; ehhez keressük a megfelelő nyelvi jelentésformát a hozzátartozó hangsorral (névvel), azaz a nyelvi kifejezést, a nyelvi alakot. A jelentésalak szempontjából pedig a legelső nyelvbeli egység, amelyre a beszéd elemzése alkalmával bukkanunk, a mondat». (Klemm, 13.). A mondat elsősége már Brassai óta bent van a köztudatban (Akad. Ért. 1860, I, 299; 1863—5. III., 9.). Simonyi Zsigmond 1876-ban azt mondja : «A nyelvben mint egység (egyed) mindenekelőtt a mondat lép elénk». (Magyar Tanügy, 1876. 304. Akad. Értek. X. 120.). A külföldiek közül csak Wundtra és Vendryesre hivatkozunk. Wundt kijelenti, hogy kezdetben volt a mondat. «Der Satz ensteht nicht durch Verknüpfung von Einzelwörtern, sondern durch Zerlegung einer Gesamtvorstellung in einzelne Teile, denen die einzelnen Wörtern entsprechen (Völkerpsychologie II. 2

3, 248). Vendryes szerint is «L'unité linguistique fondamentale est la phrase . . . C'est donc par l'analyse de la phrase qu'il faut commencer toute étude statique». (Sur les tâches de la linguistique statique 177. 1.). Az ő közbelépésére a francia nyelvtanokban a mondattan már megelőzi a szótant. így van ez Bruneau nyelvtanaiban és a Grammaire Larousse-ban. Az 1927-es középiskolai Utasítások nálunk is a mondatból való kiindulást hangsúlyozzák. A fentebbiek alapján és gyakorlati szempontokból helyeztük mi is francia nyelvtanunkban a mondattant a szótan elé, vagy amint a nyelvtanok csaknem kizárólagos többségével mi is neveztük a nyelvtan második részét, az alaktan elé. Hogyan áll mármost ez a három disciplina egymás mellett? A különböző részek el vannak-e egymástól szigorúan határolva vagy átnyúlnak-e egymásba? Általánosnak mondható felfogás szerint ez a szigorú elhatárolás lehetetlen. Leghamarább végezhetünk ezzel a megállapítással a hangtanra nézve, mely a szótannal és a mondattannal együttvéve áll szemben annyira, hogy van olyan felosztás, mely hangtanra és grammatikára osztja fel a nyelvtant. «La grammaire est, en effet, une discipline une, la théorie de la forme tout court. Elle est entièrement différente de la théorie des sons. C'est cette division seule qui importe, et nullement cette autre entre morphologie et syntaxe». (Hjelmslev, Principes de grammaire générale, 94.) Br0ndal idézett tanulmányában hang-