Dr. Kocsis Lénárd: A Pannonhalmi Főapátsági Szent Gellért Főiskola évkönyve az 1940/1941-I tanévre
Dr. Szalay Jeromos: Nyelvtanírási kérdések különös tekintettel a fiancia nyelvre
Nyelvtanírási kérdések különös tekintettel a francia nyelvre. Irta: Dr. Szalay Jeromos. A nyelvtudomány hatalmas fejlődése az utolsó két században természetszerűleg vonta magával a megújulás után való vágyakozást a nyelv rendszerezésének, nyelvtanba való foglalásának terén is. Se szeri, se száma a rendszeralkotó próbálkozásoknak, melyek hivatva voltak a nyelvtanírást egészen új alapokra helyezni. Legtovább a francia nyelvtanírás ragaszkodott a XVII. és XVIII. századi grammatikusain át Aristotelesre és a latin grammatikusokra támaszkodó hagyományokra, hogy azután annál nagyobb elszántsággal döngesse a hagyományos nyelvtanírás épületét. Brunot már 1903-tól kezdve érezte és hirdette a nyelvtan tanításának és rendszerének szükséges megújítását. Kívánta, hogy a francia nyelvtan mondjon búcsút Prisciniánusnak. 1 Vendryes szerint a görög-latin nyelvtani hagyomány hamis utakra vitte a francia nyelvtanírást. «Notre grammaire est bâtie aux XVII e et XVIII e siècles sur le modèle des grammaires du grec ou du latin ; elle en est restée faussée. Nous l'appuyons encore sur une nomenclature qui ne cadre pas avec les faits et donne une idée inexacte de la structure grammaticale de notre langue. Si les principes sur lesquels nous nous réglons avaient été établis par d'autres que par des disciples d'Aristote, notre grammaire française serait assurément tout autre. (Le Langage, 107.) Történt is nem egy kísérlet a régi nyűg lerázására, de nem lehetne mondani, hogy a kérdés mindenkit kielégítő megoldásra talált volna eddig. Synchronikus és diachronikus nyelvszemlélet. — Az első kérdés, amelyet érintenünk kell, az az erősebben először Ferdinand Saussure-től hangsúlyozott s azóta egyre jobban tért hódító irányzat, mely a nyelvtanban éles megkülönböztetést tesz a synchronikus 1 L. főkép IJ Enseignement de la langue française , 1909 és Le renouvellement nécessaire des méthodes grammat. R. Universitaire, 1920, 1921.
