Dr. Kocsis Lénárd: A Pannonhalmi Főapátsági Szent Gellért Főiskola évkönyve az 1940/1941-I tanévre

Dr. Radó Polikárp: Esztergomi könyvtárak liturgikus kéziratai

f. 344—345 : «De sco Wenceslao martire sequencia» = Oiste tui preclari militis. f. 352 : «De sca Elizabeth» : Gaude syon quod egressus.

1 2 sequ. van : Katherina, Nicolausról. f. 396': Alleluja és Kyrie Mich. Hengll bejegyzésével, «aug. 26. 1569». A leírást azért adtuk ilyen részletesen, mert ezzel fel akartuk hívni az egyházzene szakértőinek figyelmét. A graduale teljes, csak hibás kötése miatt látszik csonkának, de nem az, amint láttuk, az 1—6 folio hibásan került a könyv elejére. Sajnos, a díszes iniciálék miatt néhány lapot barbár kezek kivágtak. Könnyen megállapítható, hogy a könyv cseh mintapéldány után készült. A proprium sanctorum-ból ugyanis a magyar szentek teljesen hiányzanak ; ezzel szemben Szent Ludmilla passiója és Szent Vencel cseh fejedelem, Ludmilla unokája a sanctoráléban megtalálható. Ezt a cseh mintapéldányt azonban Magyarországon másolták, mert a magyar anyagot hozzáadták : a nagyszombati litániába belekerültek a magyar szentek (f. 127—130.), a sequentionariumban pedig megtaláljuk a magyar szentek Magyarországon használatos sequentiáit. A cseh mintapéldány felhasználása kitűnően illik a Jagellók korába, akik egyúttal cseh királyok is voltak. Nem tudom f. 11. hármas koronájú királya nem-e a cseh, lengyel és magyar koronát jelenti, melyet a Jagellók egyesítettek. Felvetődött a gondolat, hogy ez azonos azzal a gradualéval,

2 amelyet II. Ulászló számadás könyvei szerint Pál seriptor másolt a király részére 1495-ben. Hoffmann Edith szerint ez a graduale elkallódott.

3 Biztosat természetesen nem lehet mondani ; úgy vélem, a könyv akár I. Ulászló idejéből is származhatik. Mindenesetre figyelemre méltó emléke a cseh— magyar egyházi érintkezéseknek a Jagellók idejében. 6. Bakóc Tamás graduáléja. Az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár legnagyobb liturgikus könyve a Bakócz Tamás bíboros által készített graduale két kötete. A könyvtárban jelzés nélkül őrizett hártyakódexek első kötete 77 x 60 cm és 202 levele van, a második 83x62 cm és 256 lapja van. A könyvek írása XV. század 1 Dankó XI. 288—290. 2 J. Ch. v. Engel, Geschichte d. Ungrischen Reiches u. seiner Nebenländer, Halle 1797, I, 112. — Fogel J. II. Ulászló udvartartása, Bp. 1913, 102, 5. jegyzet. 3 Régi magyar bibliofilek, Bp., 1929, 168.