Dr. Kocsis Lénárd: A Pannonhalmi Főapátsági Szent Gellért Főiskola évkönyve az 1940/1941-I tanévre
Dr. Radó Polikárp: Esztergomi könyvtárak liturgikus kéziratai
végéről való humanista díszírás. A kötés mindkét kötetnél fatáblára vont barna préselt bőr vasból való sarokveretekkel. Mindkét kötet négy vonalú hangjegyekkel van ellátva. A két kötet nagyon díszesnek ígérkezett, sajnos azonban az illuminátor nem végezte el munkáját. A könyv olyan maradt, mint Bakócz bíboros élete : félmunka. A második kötet teljesen diszítés nélkül szűkölködik. Az első kötet f. 27'-től kezdve hagyja üresen az iniciálék helyét. A készülő diszítés azonban párját ritkítóan pompázott. 1) f. 1 : a címlap rendkívül díszes. Kék alapon olvasható az első adventi mise kezdete : «Ad te levavi», a kezdő betűben Dávid térdel, arany lant van előtte. A lap szélén olaszos puttók raja nyüzsög. — 2) f. 8': az első karácsonyi mise díszes iniciáléja : az Atyaisten, a Szentlélek galamb képében, arany globuson a meztelen Kisded ; a lapszélen növénydísz örvendezteti meg szemünket, a lap alján Bakócz címerét lehet látni, de még nincs kifestve. — 3) f. 10 : a karácsonyi hajnali mise, csak a művészi rajz látható, de kifestve nem lett. — 4) f. 11': karácsony harmadik miséjénél a helyzet azonos. A lapszélen azonban nagyon szép figurális diszítés látható. —- 5) f. 20': hetvened-vasárnap iniciáléjánál is ezt találjuk. -— 6) f. 27'-tői kezdve az iniciálék helye egészen üres marad, még rajzot sem lehet látni. Egy kivételt látunk : f. 139, a húsvétvasárnapi mise lapját, itt az üresen hagyott helyet kirajzolták, de Oláh Miklós esztergomi érsek címerével, tehát néhány évtizeddel Bakócz után ez az egyházfejedelem akarta e könyvet illumináltatni. A 109. fol-ig minden folion van egy-két kisebb iniciálé aranyalapon és növényi dísszel. Ez a munka is azonban abbamarad a 109. f.-tól kezdve, innen ugyanis már üresen marad a legtöbb kis iniciálé helye is. A graduale második kötete, mint mondottuk, egészen díszítés nélküli maradt. Hoffmann Edith megállapította, 1 hogy ugyanaz a művész festette, kinek munkáját megcsodálhatjuk három kódexben. Az egyik Cicero, De oratore a Nemzeti Múzeumban lévő kódexe, 2 a másik Ranzanus, Epitome rerum hungaricarum kézirata, 3 mely a Nemzeti Múzeumban van, a harmadik György topuszkói apát 1 Régi magyar bibliofilek, 181. 2 C. 1. m. ae. 148 ; Bartoniek, Codices latini medii, aevi Budapestini 1940 p. 125. 3 G. 1. m. ae. 249, Bartoniek p. 222.
