Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1916-1917-iki tanévre
Dr. Klemm Antal: Mordvin szövegek
a megfelelő mordvinnal helyettesíttetni velük, a mi minden esetben nem is sikerült. A jegyzetekben minden szövegnél meg van mondva, melyik emberemtől származik. Itt közölt szövegeimnek körülbelül felét Phonogramm lemezekre is felvettem a bécsi akadémia phonogramm-archivuma számára. Összesen tizenöt lemezt csináltam, de még nincsenek rézlemezbe áttéve a háborúokozta rézhiány miatt. A jegyzetekben megtalálható, mely szöveg van phonogramm-lemezen fölvéve, és ki beszélte bele a phonogrammba. Nálunk tudvalevően szintén van a keleti kereskedelmi akadémiával 1 kapcsolatban ilyen phonetikai laboratórium, mely Bécsbe küldi felvételeit az említett archívumba, a hol azokat beiktatják az ottani archivumba és neki másolatokat készítenek. Mihelyt a rendes üzem megindultával lemezeim elkészülnek, bátorkodom majd a megfelelő másolatokat a keleti keresk. akadémia phonetikai laboratóriumának felajánlani. A szövegek tárgyi szempontból 6 csoportba sorozhatok. I. Népszokások leírásai: 1. «Kasa-baba» tavaszi mezei ünnep. 2. Jóslások. 3. Keresztelés! szokások. 4. Gyermekjátékok. 5. A czigányok. 6. A lusta paraszt. 7. Temetés. 8. A babbal való jóslás. II. Mondák: 1. A tejút eredete. 2. A baskir pap. 3. A kincs. 4. A zsiványok. III. Állatmesék: 1. A csuka és a macska. 2. Iván czár, a kandúr. 3. A majom és a szemüveg. 4. A kutya és a ló. 5. A hamis bíró. 6. Három barát. IV. Népmesék: 1. A vadász. 2. A vadászok. 3. A hamis nőtestvér. 4. A bolond fiú. 5. Az asszony és a piros ruha. 6. Lutonva. 7. Lyilyava. 8. A fiatal ember és a medve. 9. A szakácsné és a macska. 10. Három testvér. 11. Két barát. 12. Nincsen Isten. 13. Az öreg és a róka. V. Népdalok. VI. Tréfák, rejtvények és közmondások. A hangjelölésben követtem a szokásos finn-ugor hangjelölést, a mint az Setâlâ-nél (Finnisch-Ugr. Forschungen. 1901. I. B. 15—52), illetve Szinnyeinél (Magy. Nyelvhasonlítás. 5 1915) található, azért mellőzöm itt a jelek értékének magyarázatát. Jó szolgálatot tett a mordvin hangok meghatározásában Paasonen : Mordvinisclie Lautlehre (1903) cz. műve, s ezzel kapcsolatban két dologra vonatkozóan kell itt magyarázatot adnom. 1. Paasonen a hátrább képzett mordvin i-hangra vonatkozóan ezt mondja: «i ein i-laut, dessen articulation s stelle noch etwas mehr nach hinten liegt, als die des finnischen hinteren (palatogutturalen) i ... keinesweges aber so weit, wie die des russischen 1 V. ö. M. Nyelvőr 42:218, 478. és Philolog. Közi. 40:352.
