Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1916-1917-iki tanévre
Dr. Klemm Antal: Mordvin szövegek
H », (id. mű 5. 1.) Az én embereim nyelvjárásában azonban épen annyira hátul van képezve ezen i-hang, mint az orosz H. 2. Paasonen szerint, «die mit h, p, t, y, f, s, $ bezeichneten laute sind in intervocalischer Stellung, desgleichen vor vocalen, wenn sie auf einen nasal, eine stimmhafte liquida ( l, r), v oder j folgen, geminaten, deren beide componenten kurz sind.» (id. mű. VII. 1.). Paasonen később megváltoztatta véleményét (NyK. 41 : 107) s most az említett hangokat nem geminatáknak, hanem csak félhosszúaknak tartja és Mordw. Chrestomathie-jában (1909) ilyeneknek jelöli őket. Sachmatov szerint is igen sokszor az említett helyzetben rövid hangot hallani. Ugyanezt tapasztaltam én is, azért csak ott jelöltem meg az időmértéket, a hol etymologiai hosszúságról van szó. Nagyon szerettem volna szövegeimben a hangsúlyt is egészen pontosan megjelölni, de ez nem sikerült, a mint Paasonen sem tudott biztos és részletesebb szabályokat az erzä hangsúlyra vonatkozóan megállapítani (Mordw. Lautlehre. IX. és 8. 1.). Az erzä hangsúlyozás tudvalevően ingadozó, s embereim ellenmondásokba keveredtek önnönmagukkal és egymással a felvetett kérdésekre vonatkozóan. Ezért csak négy darabban van a hangsúly nálam megjelölve. (15. 20. 40. 51. 1.) Bízom, hogy a phonogramm-lemezek majdan e téren is jó szolgálatot tesznek. I. Népszokások leírásai. /. kasa-baba-latka. minik' väl'ipäsa ul'ä ozornoj latica. merit fän'ka kasa-babalatka } a rhäzin k'is isfa merit ? sedik'il'ä ho da esa minik' d'edanijc pervïyt sast te väl'intin, árva tunda suri-vidimada mäjl'ä pit'siFt kasa, sivil'i k'jä mäzä kandä i purnisivst tov líednij lómat i nisfiyf. kantl'il"t tov paz-ava, oznift : «veri-pas, nisk'i-pas, malest täiiik' pizimriä, tsatsiza survhä, vanik' kor minit h tsaraymanda, pizä 2 burada, avil' antsik' siiri-victin utsaskas n i il'it stuft veri-pas kohninits Jíednij, drevnij lomaiiit, honai afitsik' suri-vidin vijtsa driftak ». vot istäria oznïVt. oznimada mäjl'ä ÏÏedniytiuï, drevniytnii ojsïTt mastiriv, a k'ijä mäzä kandit, putriié 4 lómatiiifi ik'ü'iv i jartsift vajtsa. jartsamida mäjl'ä toga ozniC't i tuhsniTf kudiva. ärva tunda isfa suri-vidimada mäjl'ä purnisivst te latkinfin. vot sek'in k'is te tsimnis i merit te latkinfin Icasa-baba-latka. mondok esa ul'iiiri yif' visk'iiiä, a a-lamida pom nasa i iiejihä, kon a sel'ij kur int larjksa asfis paz-avas. a nej te
