Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1916-1917-iki tanévre

Dr. Yárkonyi Hildebrand: Kritikai jegyzetek az ujkantianismus tör-ténetéhez

des Wortes Geltung auch «Sinn», «Wert», «Gehalt», «Bedeutung», «Recht­fertigung», «Begründung», «Grundlegung» setzen». — U. o. 97. 1.: «Im letzten Grunde ist jegliche Geltungssetzung, jegliche Geltungsbestimmung ein Aus­druck logischer Funktion», etc. 1 3 Geyser J. : Grundlagen der Logik und Erkenntnislehre, Münster, 1909., 46—47. 11. — L. még Geyser: Allgem. Philosophie des Seins und der Natur, Münster, 1915., 10. 1. : «Es sind drei höchste Formen des Daseins zu unter­scheiden : das logische oder ideale, das bewusste oder seelische und das transzendente oder reale Dasein ... Die erste Weise des Daseins ... wird als Gelten bezeichnet und besteht darin, dass der Sinninhalt der Begriffe und Urteile den sich auf ihn beziehenden intentionalen Akten als Norm ihrer Wahrheit gegenübersteht». 1 3 Pauler Á. : A fogalom problémája a tiszta logikában. (Értekezések a philos, és társad, tudományok köréből ; Akadémiai felolvasás) Budapest, 1915., 31—32. 11. 1 4 Lotze H. : Logik, herausgeg. u. eingeleitet von G. Misch. (Philos. Bibi.) Leipzig, 1912., 513. 1. — A franciáknál Barthélémy de Saint-Hilaire magyarázza így Platon ideáit, v. ö. Métaphysique d'Aristote, pag. XXX—XXXV. IL 1 5 Husserl Ö. : Logische Untersuchungen, I. Halle, 1900. — Az egész mű a logismus, a «tiszta logika» szolgálatában áll s küzd a psychologismus ellen. A logika épúgy, mint a mathematika, a «gondoltnak» («das Gedachte») tiszta tartalmára vonatkozik : sem nem irja le a gondolkozási folyamatokat (ez a lélektan dolga), sem nem «normativ» elveket keres, hanem a tiszta gondo­lati érvényességeket, összefüggéseket kutatja. 1 6 Natorp P. : Piatos Ideenlehre, Leipzig, Meiner ; és : Über Piatos Ideen­lehre, (Philos. Vorträge veröffentl. von der Kant-Gesellschaft, Nr. 5.) Berlin, 1914. — Windelband V. : Piaton, (Fromanns Klassiker der Philos. IX.) Stutt­gart, 1910., 5., 79. 1. Az ideáknak Piatonnái kettős értelmük van: mint «func­tiók», «intellektuális működés» eredményei, az eszmék = nemi-fogalmak (Gat­tungsbegriffe) ; mint «tárgyak», melyeket ama nemi-fogalmakkal mintegy tük­rözünk, nem egyebek az eszmék, mint «die «Gestalten» der wahren Wirklich­keit», «das Sein selbst in seiner inhaltlichen Bestimmtheit». Ez utóbbi a tiszta logikai érvény fogalmazása volna. 1 7 Lotze H.: Metaphysik, herausgeg. von G. Misch, Leipzig, 1912. (Philos.. Bibliothek), 36. 1. — V. ö. Grundzüge der Metaph. 2. kiad. 1887. 11, 13. 11. >8 Logik, 520. 1. 1 9 Falckenberg R. : Hermann Lotze, Zeitschrift für Philos, und philo­sophische Kritik, Leipzig, 1913, Bd. 150., 51. 1. 3 0 Windelband : Prinzipien (v. ö. 10. jegyzet). 2 1 Windelband : Einleitung, 212. 1. 2 2 Liebert, Probl. der Geltung, 6—7. 11. 2 3 U. o. 8. 1. Ugyanitt idézetek Cohen-tői és Natorp-tói. 2 4 Prinzipien, 53. 1. «...diese Art des Bestehens, die keinerlei «Sein» involviren soll, bildet nun eben das grosse metalogische Problem der Erkenntnis­theorie». (A ritka szedetés tőlem származik, V. H.). 2 5 Gredt J.: Elementa philosophiae Aristotelico-Thomisticae. II. köt., 2. kiad., Friburgi Brisgoviae, 1912., 101—102. 11. 2 6 Bauch B. : Imm. Kant (Gesch. der Philos. V.) Leipzig, 1911. (Göschen-

Next

/
Oldalképek
Tartalom