Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1916-1917-iki tanévre
Dr. Yárkonyi Hildebrand: Kritikai jegyzetek az ujkantianismus tör-ténetéhez
bözö valamik } csupán «módszerbeli» különbség van közöttük (mi azt mondanók : szempontbeli). Az érvény nem a lét tagadása, nem teljes elfordulás és elvonatkozás a léttől, hanem épen ellenkezőleg, a lét állítása, de kiegészítése. (Ugyanígy gondolkodik Lask is, ki nem marburgi, de egyik legélesebb elméjű irányítója jelenben a neokantianísmusnak.) A lét ténylegességébe, puszta facticitásába az érvény tartalmat, értelmet önt ; az érvény által van a létnek értelme, azaz jelent is valamit, az érvény által lesz a lét több, mint egyszerű, durva, zűrzavaros tény. Minden léthez érvény is tartozik, a kettő között korrelativ vonatkozás áll fenn. — De hogyan állhat fenn ez a vonatkozás, ha annak egyik tagja nem tekinthető ens-nek? Az érvény ebben az okoskodásban ismét világosan kimutatja a kanti a priori-val való azonosságát: a létezésnek a priori elméleti alapjait megadni volt hivatása a «kopernikusi fordulatnak»; s a létnek «értelmet adni» a feladata a marburgiak szerint az érvényeknek. A két kifejezés csak szóban tér el egymástól, a dolog érdemében megegyeznek. Az érvénynek és a létnek szembeállítása helyesen oda vezet, hogy a lét alá foglaljuk az érvényességet is, legfeljebb a létezéstől különböztessük meg. Ezt az eredményt foglalja magában a marburgiak okoskodása, kik a lét és érvény kérdését az ú. n. «határoló (limitativ)». ítéletek alapján akarják megoldani. 2 3 Példa a limitativ ítéletre : ez a szín nem fehér. Mivel az Ítélet így teljesen határozatlan, ki lehet egészíteni a tényleges határozmányokkal (pl. fekete, vagy kék, sárga lehet az a szín, mely nem fehér). A limitativ Ítéletek nagy paedagogiai fontossága abban rejlik Cohen szerint, hogy megtanítanak rá, hogy a minőségi Ítéleteknél az állító ítélettel nemcsak a tagadó áll szemben, hanem a határoló is, következőleg az állított tulajdonsággal nemcsak annak tagadása állhat szemben, hanem számos más positiv tulajdonság tételezése is. Ha a színről azt mondom : «nem fehér», ezzel számos más színlehetőségét tartottam meg. Ugyanígy áll a dolog a lét és az érvény szembehelyezésénél. Ha a létet szembeállítjuk az érvénnyel, ez csak annyit jelent, hogy oly területet jelöltünk meg, melyet ez a szó: «lét» nem határoz'meg, hanem kihagy belőle egy mozzanatot, melyet az «érvény» szóval akarunk épen kifejezni s ezzel sikerül is. Ezzel még nem érjük el a teljes semmi birodalmát. Nyilvánvaló ebből az okoskodásból, hogy voltaképen nem a lét és az érvény állanak itt egymással szemben, hanem a létezés és a fogalmi viszonyok gondolatai. A lét általános fogalma alól nem ad fel-
