Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1916-1917-iki tanévre
Dr. Yárkonyi Hildebrand: Kritikai jegyzetek az ujkantianismus tör-ténetéhez
Akten (psyehikai gondolat-irányulás a tárgyra) als Norm ihrer Wahrheit gegenübersteht». 1 2 Ugyanezt fejezi ki más fordulattal a kiváló magyar logikus, Pauler Ákos is: a fogalom tartalma és tárgya között az emberi lélektani gondolkodástól függetlenül fennálló érvényességi viszonylat van. i a A logikai érvény tehát, mint látnivaló, nem egyéb ezek szerint, mint az Ítéletnek s a mennyiben erről a fogalomnál szó lehet, a fogalomnak igazsága. A logikai érvény egyenlő a logikai igazsággal és ennélfogva egyenlő a logikai értékkel is. Mert az értékek birodalmában a logikai értéknek más névvel igazság a neve. — A mondottak azonban új problémákat vonnak maguk után: az egyik a létnek és az érvénynek egymáshoz való viszonya, a másik pedig az «önmagában való érvénynek» kérdése, mikor u. i. a logikai érvényről volt szó, azt mondottuk, hogy ez független minden empirikus léthatározmánytól : időtlen valami, nem psyehikum, vagy physikum stb., hanem épen olyas, mindezektől különböző valóság, melynek számára gondoltuk ki ezt a nevet: érvény. Kérdés tehát, miképen viszonylik ez a sajátságos valami, mely lét is meg nem is, magához a lét fogalmához ? A másik kérdés pedig abból a meggondolásból származik, vájjon az érvénynak a fogalmához okvetetlenül hozzátartozik-e a viszonynak a mozzanata? Vájjon nincs-e önmagában való érvény («Geltung an sich»), melynek a fogalmához nincs szükségünk egy más létezőnek felvételére, melyben vagy melyen az illető fogalom érvényesüljön. Ezt a két problémát fogjuk a következőkben közelebbről megvizsgálni. 4. Súlyos kérdés és a neokantiánusoknak egyik legfőbb thémája az, ahogyan a lét fogalmát az érvény fogalmával szembeállítják. Ezt a szembeállítást, kapcsolatosan az érvényfogalomnak a logikumra való szorításával, először Lotze-nál találjuk, az érvény fogalmának ezen újkori «klasszikusánál». 1 4 Lotze szoros értelemben véve nem tartozik bele a neokantianismus történetébe s mégis, épen az érvény fogalmának kialakulásában igen nagy része van. Voltaképen őt tekintik e fogalom felfedezőjének és első körülírójának. A neokantianismus tisztán logikai irányának kifejlődésére azonban épen olyan elhatározó befolyással volt, mint a kanti irányzattól szintén távolálló Bolzano és Husserl : mindegyikük megerősítette a neokantianismust abban a gondolatban, hogy az érvényességek, kategóriák, gondolattartalmak stb. tiszta logikumok és a priori elemei ismerésünknek, azaz úgy szerepeltek ezek a philosophusok, mint egy más 13*
