Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1916-1917-iki tanévre

Sörös Pongrácz: Uriás pannonhalmi apát levelei a tatárjárás idejéből

szolgámnak, Székel Balázsnak a karját hegyes tőrrel által üték, lovamat is alattam megsebesíték. Az ő álgyujokat, taraczkjokat, nekünk sütögeték, hogy kinek fejét, kinek lábát elvitte az álgyugolyóbis. Egy tizedes drabantnak is, ki ő felségének régi drabantja, Egry Benedeknek lábafejét az álgyugolyóbis elvitte, jóllehet azért hogy még él ő maga... A várdai drabantokban is sok elhulla. Isten akaratjából azért bennünk fölötte is sok el nem hullott. Isten akaratjából főhadnagy is, kik ő felsége számára vannak, azok közöl több sebes nálamnál nincsen; szegény legények vannak azért sebesek. Továbbá azért Isten ő felsége szerencséjével mihelyt Némethy Ferenczet, Báthory István, Radák Lászlót megfutamtatám, tehát az ő derék-seregek ottan megfutamának. Ebben sem kapitány uram, sem Menyhárt uram semmit nem tudtak, hanem annak utána. Még azt is kiálltották: «No hozzá, mert ez a Székel Antal !» Ezt sok jámbor hallotta és látta; hiszem azt, hogy még ők magok sem tagadják meg, mert hogy szemben voltam velek, mert egy hegyes tőröm eltörött rajtok. Bizony, hogy még ennyire egy viadalban is reá nem vettek volt, hanem esmég Nádudvarnál, hogy Petrowyttal megvíttunk vala, hol a lábamat vágták vala, kiben most is merő a lábam... Ha a csalókat eszünkben nem vettük volna akkor, tehát csak Isten választott volna benne... A viadalban nyertünk két öreg faltörő álgyut, két lövető álgyut, öt taraczkot, egy sereg bontót. Fő foglyok vannak fogva : Csáky Pál, Bornemissza, a ki Bebeknét vette, Telegdy Miklós... Nekem a seb a bal kezemen vagyon, szintén a karom tövén, jóllehet, hiszem Istent, meggyógyulok ebből. A vár dolga..., hogy imáron egy mélföldön voltunk a segítséggel, hogy a Balassa Menyhárt szolgája megadta volt a várat; negyed napnál tovább nem tartotta. Azért esmég e mai napon (márczius 4-én) adták hátra, de törés semmi nem volt rajta, hanem a palánkon azon által ment a golyóbis... Ő bennek sokan megholtanak, a miénkben is szegény legények vesztek, sebesek is vannak.

1 Az ütközet eredménye az lett, hogy a fejedelem csapatainak egy negyede elesett s 1500 harczosa fogságba esett. A támadó had azonban a maga csekélységében annál kevésbbé mert egyelőre tovább előnyomulni, mert János Zsigmondnak még tetemes serege volt s a török jöttének is hirét vették. A félelem alaptalan volt, 1 Országos levéltári missilesekből közli Történ. Tár, 1900. 143—144. 1.