Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1916-1917-iki tanévre

Dr. Schermann Egyed: A Szent-Benedek-Rendnek úgynevezett «nullius»-apátságai. (Folytatás.)

képhez (Mária-kép) évenként több ezer nápolyi hívő szokott bucsújárást végezni pünkösd körül és Kisasszony ünnepén. A szerzetesek legalább a 3. apát óta Sz. Benedek reguláját követték teljes szigorúságában, melyhez még a bold. Leonarditól készített és V. Páltól felülvizsgált statutumok csatlakoztak.

1 B) Monte Vergine mint nulliusapátság. János avellinói püspök már az alapító idején, bizonyára a templomszentelés alkalmából, tehát 1124-ben, exemtiót adott az any am onostornak.

2 Jánosnak utódja, Robert püspök 1133-ban apáttá akarta avatni azaz megáldani Albertet, bold. Vilmos utódát. De Albert azt mondta, hogy ő csak egyszerű előljáró s nem akar apáttá avattatni és társaival együtt kész inkább máshová költözni, mint az apáti benedictiót elfogadni. így azután a püspök, a ki ottmaradásukat óhajtotta, tanácskozott papságával és májusban a maga és utódai nevében lemondott az apátok megáldásának jogáról és a János püspöktől Albertnek adott összes egyházakat is megerősítette az exemtióban.

3 Ez már elég sikeres kezdet volt ahhoz, hogy az apátság teljes függetlenséget és külön területet nyerjen. III. Czelesztin 1197. nov. 4-én Gábor apát kérelmére III. Sándor és III. Lucius példájára

4 az ap. sz. szék oltalmába veszi az apátságot, jóváhagyja az egész intézményt, megerősíti meglévő és leendő birtokait, tizedmentességet engedélyez és biztosítja a tagok szabad fölvételét. Általános egyházi tilalom (interdictum) idején zárt ajtók mellett harangszó nélkül elvégezhetik az Officiumot. A templom- és papszentelést a megyés püspöktől kérjék, ha közösségben van az ap. sz. székkel és ingyen végzi; máskülönben bármely püspökhöz fordulhatnak. A temetési jogot is, melyet János avellinói püspök engedélyezett, megerősíti. Magába az apátsági templomba is bárki temetkezhetik a szokott föltételek alatt. 1 Helyot, Kloster- und Ritterorden. Leipzig 1755. VI. 143—159. — Mabillon, Annales Benedictini VI. pag. 334. — Heimbucher, Die religiösen Orden und Kongregationen I. 264. 1. — Kirckl. Handlexikon II. 1024. — Kirchenlexikon XII. 1626. — Studien und Mitteilungen 1891. 70. 1. 2 Ughelli Italia Sacra VIII. 192. 3 Ugyanott. 4 Az ü bulláik hiányzanak a Bullarium Roinanumban és Jaí'íe-Löwenfeld müvében (Regesta) sines nyomuk.