Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1916-1917-iki tanévre

Dr. Schermann Egyed: A Szent-Benedek-Rendnek úgynevezett «nullius»-apátságai. (Folytatás.)

Biztosítja a szabad apátválasztást. Senki se merje birtokaikat bántani salva Sedis Ap. auctoritate et dioecesani eius, in quo fueritis, iustitia.

1 Ez a bulla, bár többféle exemtiót ad, mégsem elég határozott és kevesebbet tartalmaz, mint III. Sándornak bullája, mint IV. Orbánnál látni fogjuk. III. Incze 1209. aug. 2-án az apátságot oltalmába veszi, birtokait és kiváltságait megerősíti.

2 IV. Sándor 1261. ápr. 8-án az apát és konvent kérelmére a kolostort és egyházait, majorságait és az alája rendelt helyeket ad ius et proprietatem Romanae ecclesiae in perpetuum permanere sancit és minden egyházi és világi személy igájától teljesen fölmenti, úgyhogy összes helyeivel a római egyház alá tartozzék.

3 Ha ^tehát már előbb nem volt nullius-apátság, akkor ez a, bulla tette azzá, mert szerinte minden püspöktől és érsektől menten minden birtokával, azaz területével közvetlenül a római egyház alá tartozott és így az apát gyakorolta ott a joghatóságot. De valószínűleg már III. Sándortól fogva is alapjában így volt a dolog. IV. Orbán 1263. jan. 9-én azt írja, hogy jogos kérelmüket teljesítve, Sándor elődjének privilégiumát, melyből világosan megismervén, hogy a szóban lévő apátság minden egyházával és alája rendelt helyével nullo mediante a római egyházhoz tartozik s hogy semmiféle érseknek vagy püspöknek vagy más egyházi személynek nem szabad arra a monostorra és egyházaira kiközösítést vagy fölfüggesztést szabnia, hogy az ott szolgáló testvérek minden érseknek, püspöknek vagy más egyh. személynek hatalmától és joghatóságától menten a római egyház szabadságát élvezzék ; s jóllehet nincs abban említés a megyés püspökről, kinek egyházmegyéjében az említett monostor alapíttatott, valamint a megyés püspök vagy más egyh. személy iránt fizetendő adóról és egyházmegyei kötelék föloldásáról a kolostorra és területére nézve : mindazonáltal apostoli tekintélyünknél fogva különös kiváltság gyanánt titeket és összes helyeiteket fölmentjük ab onere praestationis et exsolationis cuiuscumque canonis (egyházmegyei adó), azt akarván, hogy sok szabadságtok legyen és csakis a római egyháznak 1 Bullarium Roman.'III. pag. 107. 2 Potthast Regesta Roman. Pontiíicum I. pag. 327. 3 Potthast II. pag. 1409.