Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1915-1916-iki tanévre

Sörös Pongrácz: Statileo János életéhez

• 7 STATILEO .JÁNOS ÉLETÉHEZ Hivatalos útjától már nem várt eredményt s így magánügyben tett a tanácsnak előterjesztést. Ebben szerencsésebb volt s a tanács szeptember 24-én a traui comestől is támogatott kérelmére atyjának, Statileo Mihálynak kiváltságokat engedélyezett.

1 Szeptember 26-án búcsúzásra jelent meg a köztársaság tanácsa előtt. Fájdalmas érzésének adott kifejezést, hogy a köztársaság épen az ország legnagyobb szüksége idején tagadja meg a segítséget. Nem oly idő járja, hogy Magyarország a nyugalom bekövetkezését várhassa, a melyről csak Isten tudja, mikor fog bekövetkezni.

2 Valóban, Magyarország a legnagyobb veszedelemben forgott. Szabács, az ország egyik legjelentősebb végvára már elesett, a másik, Nándor-Fejérvár ostrom alatt volt, mikor Statileo a török ellen való segítségért a köztársasághoz indult és azon a napon, midőn a tanács előtt először jelent meg, ebbe is török hadak vonultak be. De a köztársaság mindenképen jó viszonyban akart lenni a törökkel, félő gonddal vigyázott rá, hogy valahogy meg ne tudják Konstantinápolyban, hogy a magyar király tőle támogatást kap, vele pénzügyi összeköttetésben van. Mikor II. Lajosnak Tétényből írt levelére, melyben beszámolt a török pusztításairól, hódító erejéről s kérte a köztársaságot, adjon 800 aranyat Zeng megerősítésére, kedvező választ adott és szeptember 24-én Statileónak átadta ezt a csekély összeget, mély titoktartást kívánt a magyar királytól.

3 Elég hosszúra nyúlt velenczei tartózkodása után ezzel a kis segítséggel kezében kért szeptember 29-én Statileo engedélyt, hogy Magyarországba visszatérhessen.

4 De hát mit várhatott Velenczétől, a ki még véreire sem gondolt. Mikor a sebenicoi hatóság 1522 január 22-én jelentést küldött a köztársaságnak Scardona lakosságának Ínséges állapotáról, a ' velenczei tanács a törököktől való félelmében megtiltotta a scardonaiak mindennemű segélyezését.

5 A rettegő lakosság erre a szintén segítségre szoruló Magyarországba vetette reménységét. A tengerpart viszonyait ismerő Statileóhoz fordultak, az ő közbenjárását kérték. Statileo tett, a mit tehetett s 1522 márczius 11-én prépostsági székhelyéről, Örsről levelet írt Báthory István nádornak és figyelmeztette, védje azt az elnyomorodott «hazát», hiszen 1 Ováry: A Magy. Tud. Akadémia történ, bizottságának oklevélmásolatai, I. 264. 1. 2 Marino Sanuto, id. m. 242. 1. 3 Óváry, id. m. I. 264. 1. , 4 Marino Sanuto, id. m. 245—246. 1. $ Óváry, id. m. I. 265—266. 1.