Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1915-1916-iki tanévre

Sörös Pongrácz: Statileo János életéhez

10 STATILEO .JÁNOS ÉLETÉHEZ támogatása még országos szempontból is fontos, mivel ez az a hely, a honnan alkalmas időben az egész Dalmácziát vissza lehet szerezni.

1 Segítség azonban Magyarországból sem érkezhetett, hiszen az ország védvárainak ellátásáról sem tudott a kormány gondoskodni. A határszéli basák minden oldalról pusztító betöréseket intéztek az országba; Erdély, Horvátország és a Szerémség egyaránt ki voltak téve dúlásaiknak. És az Alsó-Dunánál Orsovát, Dalmácziában Scardonát hatalmokba ejtvén, mind tovább terjesztették hódításaik határvonalát.

2 Az ország a szomszédságtól nem várhatott segítséget. Velencze a töröktől félt, mint Scardona esete mutatta s hogy 1524-ben a velenczei követ Statileo kérésére, hogy a chissaiak a köztársaság területén át élelmiszert szállíthassanak,

3 szükségesnek látta a tanácshoz fordulni; a német birodalmat a franczia királylyal való küzdelem kötötte le; a II. Lajossal rokon lengyel uralkodó pedig a német lovagrend nagymesterével, Brandenburgi Albert őrgróffal való ellenségeskedés miatt nem nyújthatott támogatást. A német lovagrend nagymesterei hűbéresei voltak a lengyel királyoknak, de szerettek volna ettől a függéstől szabadulni. Ez volt az oka, hogy, mikor Brandenburgi Albert 1511-ben a német lovagrend nagymestere lett, a lengyel királynak a hűbéri esküt megtagadta. Ebből hosszadalmas viszálykodás keletkezett, a melyet békebíróságnak kellett volna eldöntenie. Ez a bíróság azonban nem gyűlt össze s az ellenfelek folytatták a küzdelmet. Végre II. Lajos 1521-ben rávette a nagymestert és Zsigmond lengyel királyt, hogy négy évre fegyverszünetet kössenek s ezt az időt arra használják föl, hogy választott bírákkal dűlőre juttassák a vitás kérdéseket. II. Lajos, a kinek a megbékülés után úgy a lengyel király, mint a lovagrend nagymestere segítséget igért a török ellen, mindenképen rajta volt, hogy a két ellenfelet békére bírja és fölötte aggódott, midőn a lengyel király a miatt, hogy az 1521-i fegyverszünetben kijelölt bírák magok helyett biztosokat akartak küldeni, visszautasította a tárgyalásra való meghívást. Mivel pedig az a veszedelem fenyegetett, hogy a nagymester a bonyodalmat a reformatióhoz való csatlakozással vágja ketté, II. Lajos király Krakóba, 1 Iványi Béla; Adalékok a nemzetközi jog történetéhez a Jagelló-kórban, 19. 1., Történ. Tár, 1906. 331. 1. 2 Fraknói: A Hunyadiak és a Jagellók kora (A magy. nemz. tört. IV.), 436—437, 1. 3 Óváry, id. m. I. 272. 1.