Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1915-1916-iki tanévre

Schermann Egyed: A szerzetes rendek exemtiójának kialakulása és a Szent Benedek-Rendnek ú. n. «nullius»-apátságai

70 A SZERZETES KENDEK EXEMTIO J ÁNAK KIALAKULÁSA a XII. jszázadban a püspökök voltak a támadó fél a pápai tulaj donkolostorok ellen, melyek az exemtióra igényt tartottak és a különálló exemt benczés kolostorok ellen egyáltalán. Főleg a század második felében _hevesebb lett a támadásuk. Talán belátták, hogy az erőteljesen szervezett czisztercziták és lovagrendek ellen hiába támadnak s azért az elkülönült benczés kolostorokra vetették magukat. A pápák az ő tulajdon kolostoraikat nem ismerték el mindig exemteknek; gyakran észrevehető ingadozásuk és határozatlanságuk, ha eme kolostoroknak jogi helyzetéről dönteniök kellett. Azért ezeknek a kolostoroknak sorsa nagyon változott a változó pápák alatt. Főleg a benczés nagy központok ellen támadtak a püspökök, mint pl. Pannonhalma ellen is. De a pápák támogatása folytán hiába történt támadás pl. Fontevrault, Nonantola, Pannonhalma, St. Riquier, Rebais, Corbie ellen. Önerejéből a püspökök féltékenysége mellett nehezen tudott valamely kolostor exemtiót szerezni, főleg ha nem támaszkodhatott fölajánlásra. Nagyon veszélyes helyzetbe juthattak könnyen a királyi kolostorok, mert politikai okokból nem egyszer az Ordinarius alá rendelték, bár volt exemtiójuk. Tehát a különálló benczés kolostorok exemtiója hülső tényezők befolyásától függött. A elugnyeJ

cnél már nagy haladás észlelhető, bár az egész vonalon végig való exemtio megszerzése nekik sem sikerült. Náluk ugyanis az anyakolostornak jogi kiváltságos helyzetét, melyet már V. Gergely pápától (996—999.) nyert, nem szabad egyszerűen a filiákra is kiterjeszteni. Ezek apátságokra és prioratusokra oszlottak. A reform végett nekik átadott apátságok többsége ugyan ment volt a püspöknek büntető hatalmától, de nem valamennyi és egyéb kiváltságokra nézve is eltértek egymástól. A prioratusok, bár szervezetileg szorosabban voltak egyesítve, mégsem egyeztek az anyakolostorral jogi helyzetükben. Nagyon nehezítette a clugnyi congregatió kolostorainak exemtiós törekvését az a körülmény, hogy nem annyira új kolostorokat alapítottak, mint pl. a czisztercziták, hanem inkább már meglévő kolostorokat kaptak megreformálás végett; ha pedig ezek addig a püspök alá tartoztak, akkor a pápák sem voltak mindig elég erősek az exemtio megszerzésére. Ellenben a camaldoliak, kik főleg új kolostorok alapításával terjeszkedtek, vagy pápai tulaj donkolostorokat kaptak, már II. Pas-