Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1915-1916-iki tanévre
Schermann Egyed: A szerzetes rendek exemtiójának kialakulása és a Szent Benedek-Rendnek ú. n. «nullius»-apátságai
63 A SZERZETES KENDEK EXEMTIO J ÁNAK KIALAKULÁSA tulajdon-rendszer a királyoktól és egyéb világiaktól alapított kolostoroknál a püspöki jogok korlátozását, a püspököktől alapítottaknál ellenben a jogok kiterjesztését eredményezte. Ezt a körülményt a püspökök, főleg a IX. század óta, fel is használták és számos kolostort alapítottak. Ezt a rendszert csak a XII. századbeli egyetemes zsinatok szüntették meg, mikor az egyház a kegyurasági jogokat tisztázta és szabályozta. Elég sok kolostor már alapításakor bizonyos jogi önállóságot nyert alapítójától, a mit ő a birtokán létesülő kolostor alapítólevelében kifejezett. Hogy pedig az ilyen kolostor ne kerüljön esetleg a püspök hatalmába, a földbirtokosi jogairól lemondó alapító még azt is kifejezte alapítólevelében, hogy a püspöknek nem szabad beavatkoznia a kolostor ügyeibe. Mivel pedig az ilyen alapítólevélnek királyi megerősítése nagyobb érvényt szerzett neki a püspökkel szemben is, azért számos alapító iparkodott a királyi jóváhagyást megszerezni. Ha a király ilyen alapítólevelet és a benne foglalt kiváltságokat megerősítette, akkor ezeknek megsértése a király iránt való engedetlenséget jelentette s ezért elégtételt kellett szolgáltatni. így alakult ki a jkirályi oltalom. Ha maguk a királyok voltak az alapítók, akkor a többi alapító példájára számos esetben szintén jogi függetlenséget biztosítottak kolostoruknak ; főleg a szabad apátválasztás jogát, a mivel a püspöknek igazi jogait nem akarták megszüntetni, hanem csak a hatalommal való visszaélést akarták lehetetlenné tenni. De bár az ilyen királyi kiváltságok nagy előnyökkel jártak, mégis voltak hátrányaik is, a mi csak lassan tiint ki, midőn odafejlődtek a viszonyok, hogy a királyi védőurak politikai párthiveiknek adományozták a kolostorokat mint kommendákat, a kik a vagyont elpazarolták. Ennélfogva a kolostorok lassanként hatalmasabb pártfogó után vágyódtak és ilyent az apóst, szentszékben találtak. Bár kezdetben a-pápák csak megerősítették a püspöki vagy fejedelmi kiváltságokat, nemsokára saját elhatározásukból támogatták a kolostorokat és rendezték ügyeiket. Az első ilyen levél Vigilius pápáé (537-—55.) az I. Childerichtől Arlesben alapított Montmajour javára, melyben a király kérelmére, mint Nagy Sz. Gergelynek 599. évi megerősítéséből kitűnik, a szerzetesek nyugalma végett biztosítja a szabad apátválasztást és önálló vagyonkezelést. Nagy Sz. Gergely, ki maga Q is benczés szerzetes volt, már egyik főfeladatának tekintette a '
