Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1915-1916-iki tanévre

Sörös Pongrácz: Statileo János életéhez

50 STATILEO .JÁNOS ÉLETÉHEZ tától. Szükséges volna ez oly okok miatt is, melyeket Felséged jobban ismer nálamnál. A királyhoz írt levélben említett s ezzel egyidejűleg Rineon­hoz küldött kérelem részletesen megjelölte, hogy a Statileo szá­mára szükséges levél a nándor-fejérvári és boszniai szandzsákok­nak, Murád vajdának s a szultán többi tisztjeinek szóljon s figyel­meztette Rincont, hacsak lehetséges, állíttasson ki a portán oly iratot, mely Magyarország főbbjeivel megértesse, hogy kedves dol­got cselekszenek neki, ha az erdélyi püspök tanácsa szerint fogják magokat kormányozni, a ki érti, tudja, mi lesz az ország hasznára. 1 Verancsies levele, a franczia udvar, ha ugyan szükség volt Statileót irányítani, megtették a hatást és az erdélyi püspök arra a fölfogásra jutott, hogy a váradi békét legjobb lesz csak kihir­detetlenül hagyni, Erdély sorsáról Ferdinánd nélkül gondoskodni. Talán már útközben beszélt ilyesmit s ez Ferdinánd udvarának tudomására jutott, mivel Bécsben ismét a régi hangon kezdtek róla beszélni. Ferdinánd teljes fölháborodással mondta Morone legatusnak, hogy Statileo gonosz, becstelen, bűnös és figyelmeztette, írja meg a pápának, hogy ez az ember még azzal dicsekedett, hogy a szent atya bíborossá akarta tenni, pedig ezt*semmikép meg ne csele­kedje, mivel ez a kinevezés szégyent hozna reá s a bíboros testü­letre. 2 Ferdinánd haragjában épen nem érte be vele, hogy Statileo ellen minden gyalázkodó vádat fölhordott, a mit már évek óta emlegettek, sőt olyas színben tüntette föl a dolgot, mintha mostan­ság vizsgálat is volna ellene, 3 a miről szó sem volt, hanem deczem­ber 21-én Balassa Imrének meghagyta, hogy ezt az ingatag vagy inkább tulajdon nevével és pecsétjével megerősített esküjéről meg­feledkezett embert, a ki nem resteli az ő ügyeit zavarni, be ne ereszsze Erdélybe, sőt, ha nagyobb zaj és mozgalom nélkül teheti, fogassa el, várait szedje el, vagy pedig valami módon egyességgel szerezze meg tisztjeitől. 4 1 Szalay, id. in., 190—191. 1. 2 ... et maxiine il Transilvano, qual, per usar le sue parole, erat sce* lestus et latro et indignus illó honore et dehonestaret illum ordinem. Egyház­történ. eml., III. 413. I. 3 Ho subodorato, írja Morone, che contra costui vogliano far processo de homicidio, furti, stupri violenti et altre simili ribalderie, tamen non lo so anchor di certo. U. ott, III. 500. 1. 4 U. ott, 515. 1. és korábban kiadta Szilágyi Sándor: Nádasdy Tamás első követsége Erdélyben 1540., Ért. a tört. tud. kör. V. k. 4. sz., 43. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom