Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1915-1916-iki tanévre

Sörös Pongrácz: Statileo János életéhez

STATILEO JÁNOS ÉLETÉHEZ 51 Statileo minden ellene hányt cselt kikerült és a szultán területén át, márczius 30-án Ragusában, április 10-én Belgrádban, április 16-án Becskereken volt,

1 szerencsésen eljutott a belső zavaroktól háborgatott Erdélybe. Itt is, mint János király egész országában megoszlott a vélemény, végrehajtsák-e a váradi békét, átadják-e János király területét Ferdinándnak vagy Fráter György politikáját kövessék-e, a ki egyelőre nem akart a végrehajtásról tudni, sőt, a török félrevezetésére, János király fiát, János Zsigmondot királylyá akarta választatni. Fráter György az 1540 szeptemberi rákosi gyűlésen a választást végre is hajtatta, de azért helyzete fölötte nehéz volt,

2 hiszen Izabella királyné is Ferdinánddal egyezkedett, alkudozott. Erdélyben Maylád a régi szövetségeseire támaszkodva az 1540 augusztus 29-i segesvári gyűlésen magát és Balassa Imrét vajdai hatalommal az ország kapitányainak választatta meg. A gyűlés a kapitányok rendelkezésére bocsátotta Erdély jövedelmeit, a fegyveres erőt, kimondván egyebek közt, hogy, ha az erdélyi püspök a javadalma után kiállítani szokott katonaságot a kapitányok parancsai alá nem bocsátja, püspöksége, birtokai épenséggel nem maradnak meg számára, hanem állását veszíti.

3 Maylád belsőleg a maga uralma érdekét iparkodott előmozdítani, külsőleg Ferdinánd törekvéseit támogatta s így, most csakúgy, mint régebben, politikai ellenfele volt Statileónak. Időközben Ferdinánd haddal támadt az országra, Budát ostrómoltatta

T Maylád és a vele levő magyar, székely rendek hódolatukat jelentették Ferdinándnak. Statileo visszaérkezése után megváltozott a helyzet. Ennek sikerült Mayládot rávenni, hogy vele egyetértőleg Nagy-Selykre gyűlésre hívja össze az erdélyi rendeket.

4 A gyűlést megtartották s a belső béke megteremtésére biztosokat választottak. 1541 júniusának első napjaiban Gyula-Fehérvárott gyűltek össze a biztosok, Statileo, Kendy Ferencz, Bethlen Farkas, a szá1 L. Kropf említett ismertetését Tausserat-Radel kiadványáról, Századok, 1901. 543. 1. 2 III. Pál pápa szintén Ferdinánd érdekében intézkedett. Október 3-i levelében, mint Fráter Györgynek, úgy Statileónak is szóvá tette, hogy a váradi béke ellenére azon vannak, hogy a törököt János Zsigmond pártfogására bírják s a szent engedelmesség nevében, elégületlensége, méltatlankodása magukra vonása alatt megtiltotta, hogy ezen irányban ne munkálkodjanak. Figyelmeztetése, tilalma eredmény nélkül hangzott el. Történ. Tár, 1878. 246—247. 1., v. ö. Nuntiáturberichte aus Deutschland, 1/5. 474. I. 3 Verancsics összes munkái, VI. 145. 1. 4 Szilágyi: Erdélyi országgyűl. eml., I. 67. 1. 4*