Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1915-1916-iki tanévre

Kemenes Illés: Tritogeneia

TRITOGENEIA 381 trónol, Odysseus úgy folyamodik hozzá, mint a ki az első az Olymposon. (Od. 10, 461.) A mondottak alapján Athena születését így gondoljuk el: a gondolatnak (Athenának) Zeusba való jutását a költő naivul úgy oldotta meg, hogy Metist, a kit már Hesiodos és a későbbi szüle­tési mondák is úgy jellemeznek, mint Zeus megszemélyesített értel­mét, 1 elnyeleti Zeusszal (1. fent Mayer nézetét). Ehhez hasonló kép­zetek vannak Homerosnál is, a mikor ilyen kifejezéseket használ: ua:oös yáp [vjftov itSTtvupivov evfrsTO ^ujjtcp, 2 ab §s yóXov svfteo ík>|jUj>. 3 Az elnyelés után pedig kipattanik Zeus fejéből [irjűexa Zeói;. A gondolat és villám közt levő többrendbeli hasonlóság alapján a gondolat megszületésére idővel, vagy még maga a költő, átvitték azokat a sajátságokat, a melyek a villámlást kisérik: fényes fegy­verzetben jelenik meg (= a villámlás fénye), hangos kiáltással (== mennydörgés). A villámlással járó égiháború rendesen esőt hoz; ez a magyarázata, hogy miért visz oly nagy szerepet Athena cul­tusában a víz, de egyúttal annak is, hogy miért helyezték folyó mellé születését. E feltevés alapján egyúttal könnyebben érthetővé válik az is, hogy miért istenasszonya Athena két egymást teljesen kizáró dolognak: a háborúnak és a művészeteknek meg tudomány­nak. Mivel pedig annyi csodás, rendkívüli körülmény van e szüle­tési mondában (fejből való születés, férfitól való születés, teljes nagyságban, fegyveresen stb), arról a helyről, a hol megalkották, nagyon elterjedt; az ember ugyanis nála magasabb rangú lényeket látott isteneiben, tehát nem is lepte meg életüknek rendkívülisége, nem kutatta csodás lényükben a magyarázó okot. De nemcsak hogy elterjedt, hanem annyira általánossá vált, hogy minden más mon­dának keletkezését szinte csirájában elfojtotta s ha mégis kelet­kezett egy-két változat, csak úgy követelhette meg az életképes­séget, ha ebből az általánossá vált mondából legalább a főbb vonásokat megtartotta. Eme hosszabb kitéréssel azt volt szándékunkban bizonyítani, hogy Athenának Zeus fejéből való születése 4 általános hagyomány 1 L. Preller 150. 1. 2 Od. 1, 361. 3 U. o. 24, 248. v. ö. még II. 6, 826, 9, 637. stb. 4 Welcker (i. m. 302.1.) azt mondja: Sollte die Geburt einer Göttin aus Zeus náher bestiinmt werden, so musste sie unvermeidlich aus dem Haupte erfolgen, wie es die Théogonie ausspricht: jede andere Vorstellung ware vvider­sinnig, wie leicht einzusehen ist.

Next

/
Oldalképek
Tartalom