Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1915-1916-iki tanévre
Sörös Pongrácz: Statileo János életéhez
26 STATILEO .JÁNOS ÉLETÉHEZ kinevezés ügyében tartott tanácskozás lefolyását. 1 Végül, mint az ellenzők legtöbbje, ő is belenyugodott a kinevezésbe és deczember 31-én hűséget fogadott a kormányzónak; de a hatalmas Gritti mégis igen megneheztelt rá és jó idő telt bele, míg végre, Statileo közeledésére, barátságos magaviseletet kezdett tanúsítani. 2 IV. Az 1531 január 21-i visegrádi fegyverszünet három hónapra békét teremtvén János és Ferdinánd között, Statileo fölhasználta az időt és meglátogatta egyházmegyéjét, melylyel eddig alig volt módja foglalkoznia. Az erdélyi püspökség még mindig a legjobb javadalmakhoz tartozott. Jövedelme a régi 20—24.000 aranyról 3 mostanában 10—18.000 aranyra szállott ugyan le, 4 de aránylag nyugodt, békés püspökség volt, melylyel sem a belső harczok nem igen éreztették hatásukat, sem a török berohanások, támadások nem gyötörték. Igaz, ezzel a jövedelemmel kapcsolatosan olyasmit is emlegettek, hogy Statileo nagyon ért hozzá, hogyan lehet a jövedelmeket szaporítani, zsarolja híveit és papságát. Ennek a hírnek azonban Ferdinánd udvara a forrása, illetve az udvarral szoros kapcsolatban levő pápai követség. Ferdinánd környezete sohasem tudta megbocsátani Statileónak, hogy János királyhoz csatlakozott s az olmützi tárgyaláson tartott beszédei csak növelték a vele szemben megnyilatkozó ellenséges érzést. Ferdinánd udvara előtt kevés férfiú volt gyűlöltebb Statileónál, a kiről nyugodtan elhittek s terjesztettek minden rosszat, akár azt is, hogy többeket meggyilkol1 Ita adeo, quod Stabilis (Statilius) praesul Transilvaniensis cum voce sua extra ierat ad hospicium civitatis, solusque currebat pedester. Et me ([uum vidit, rogavit, ut cum eo ad hospicium explorarem et sic cum eo transivi. lít quasi conquestus deelarabat mihi ista omnia, írja Szerémi. De ebből nem szabad következtetni, hogy Statileo, a mint látta, hogy Gritti kormányzó, rögtön eltávozott a tanácsból, elhagyta a királyi udvart, Budán vendéglőbe szállott... Révész Ferencz: Gritti szereplése Magyarországon, Az Erdélyi MúzeumEgylet kiadványai, VII. 214. 1. 2 Kretschmayr Henrik: Gritti Lajos 41—48. 1. és a mellékelt Nos Joannes Statilius episcopus Albensis Transsilvanie kezdetű oklevél, Szerémi, id. m. 298. 1., Zermegh, id. m. 404. 3 Marino Sanuto, id. m. XXV. 54., 13. 1. 4 Fiedensburg : Nuntiaturberichte aus Deutschland, nebst ergánzenden Aktenstiicke, 1/4. 295—296., 338. 1., v. ö. Egyháztörténelmi emlékek a magyarországi hitújítás korából, III. 324—325. 1.
