Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1915-1916-iki tanévre

Lovas Elemér: B. Margit történetének részletes forráskritikája

15. MARGIT TÖRTÉNETÉNEK RÉSZLETES FORRÁSKRITIKA JA 205 Horváth szerint Joh. de Verc. latin nyelvű, a jegyzőkönyvvel egykorú, sőt azt megelőző legendája. Joh. de Verc. legendájának is beszélhetünk a forrásairól. Forrása volt a személyes tapasztalat, hiszen 1254—55. években Magyarországban tartózkodott s 1273-ban ismét Pesten járt. Forrása volt az első szenttéavatási bizottság jegyzőkönyve is. Az elsőt ő maga is bevallja, a másodikat több izben elárulja,

1 de különösen a XII. c. 1. száma alatt közölt csodában. Petronilla apáczáról van szó benne és a róla mondandókat az iró, mint harmadik személyről kezdi elbeszélni, de megfeledkezik a mondatszerkesztésről és minden különösebb ok nélkül első személyre fordul a szó, maga Petronilla mondja el a vele történteket. Egyszerűen átfordítja tehát a fordító az első személyű vallomást. Ha Joh. Verc. az első jegyzőkönyvet használta forrásul, az a fontos kérdés merülhet fel, hogy mikor és hol szerezte ezt meg? Ö 1273-ban Magyarországban járt, van azonban néhány olyan csodája, mely 1274-ben történt. Mikor és hogyan jutott tehát kezébe az első jegyzőkönyv? Különösen azért kell felvetnünk e kérdést, mert nagyon valószínű, hogy az első vizsgálat 1275 szeptember havában még nem volt befejezve. Emellett ugyan nem azon körülmény tanúskodik, hogy belekerült még az állítólag 1275. évben történt királyi gyógyulás is,

2 hanem a következő sorok bizonyítják: A nativitate sancte Marié usque ad festum sancte Margaxethe virginis proxime preteritum habueram febrem quartanam, et usque ad tempus, in quo incepi habere predictam infirmitatem, nolui dicere testimonium de sanctitate sua, ante primos inquisitores.

3 Ezt Katalin nővér mondja és értelme az, hogy ő 1275. szept. haváig nem tett vallomást az első bizottság előtt, mert nem akart. Tehát, ha akart volna, tehetett volna, mert az első bizottság nem fejezte be a vizsgálatot. A jegyzőkönyvet V. Incze pápa tanúsága szerint beküldték ugyan Rómába, de az hiányokat mutatott fel. Nagyon valószínű, hogy e jegyzőkönyv beküldése az 1275. év végén történt, X. Gergely pápa hamar bekövetkező halála miatt nem tárgyalhatta az ügyet, az új pápa, V. Incze pedig hiányosnak találta. Új bizottság vette fel újra az ügyet s mikor ennek jegyzőkönyve Rómába megérkezett, csak akkor következhetett be azon körül1 J. V. XIII., 13.; XII., 3.; XIII., 24.; stb. 2 Ez u. i., mint később kimutatjuk, 1273-ban történt. 3 Mon. Vespr. I. 269. 1.