Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1915-1916-iki tanévre

Lovas Elemér: B. Margit történetének részletes forráskritikája

15. MARGIT TÖRTÉNETÉNEK RÉSZLETES FORRÁSKRITIKA JA 206 mény, hogy kiadták az első jegyzökönyvet életrajz-irás ezéljaira. Ha pedig másolatot is készítettek az első jegyzőkönyvről, az még akkor is bizonyára forrásul szolgált, mikor a második jegyzőkönyv is elkészült. Szóval azt akarjuk megállapítani fentebbi sorainkban, hogy azon körülményből, hogy J. V. legendájában nincs említés téve a második vizsgáló-bizottságról, még nem feltétlenül következik létrejöttének előbbi volta. Arra gondolni sem lehet, hogy Joh. Vere. csak az apáczáktól hallottakból állította össze legendáját, mire különben alkalma lett volna annyival is inkább, minthogy 1254—55. éveket, mint a generális prior vicariusa itt töltötte az országban s egy-két dolognak szemtanúja is lehetett. A második jegyzőkönyvnek huszonkilencz apácza tanúja szolgáltat olyan adatokat, melyek a legendában benne vannak, de a legendában sok azon adatok száma, melyekről nincs kezünkben semmi vallomás. Az első jegyzőkönyvben azonban az apáczák vallomásai szintén megvoltak, sőt bizonyos, hogy ők tettek először vallomást. Ez esetben az apáczák vallomásainak másolatát Joh. de Verc. megszerezhette már 1273-ban, belőle megírta az életrajzot

1 és csak később, talán nem is ő, szerkesztette hozzá a csodákról szóló részt. Nézzük most, tüntet-e fel J. V. legendája esetleg kettős szerkesztést. A legendának életrajzi része szorosabb egységet mutat. Nem annyira egy legendán belül fedezhető ez fel, mint inkább akkor, ha több legendát veszünk figyelembe. A csodák sorában négy olyan csoda az első, melyek szorosabban vonatkoznak B. Margit halálára. Szóval ez a négy csoda az életrajzzal szoros egységet ad. Ezt a négy csodát J. V. külön fejezetben hozza a gráczi kézirat szoros kapcsolatban, minden elválasztás nélkül, a X. fejezetben. A magyar 1 J. V. ötödik fejezetében, 34—08. soraiban oly szöveget találunk, melyet az apáczák vallomásából első személyben vett át a legendairó. Nem illesztette egységesen szövegébe. A gráczi legendával párhuzamos szöveg ez: Müncheni kézirat: Gráczi kézirat: Darvm vmb solcher werk der tugent vnd Darvm vmb solcher werk der tugent vnd iren heyligen wandel wirt daz vns auf den iren heyligen wandel wirt daz vns auf den liaytigen tag gehalten alz für ein regei. haytigen tag gehalten alz íür ein regei, alsó welche von den andern. .. Zit mercket Welche von den andern vncz mercket umumzüchiger sache, dy spricht. Daz ist nit züchtiges. dy spricht. Daz ist nit von der von der regei vnser fravvn swester marga- regei vnser frontén swester margarethen rethen dy sy vns hinter ir gelaszen hat. dy sy vns hinter liess. E hely a magyar legenda 60. lapján szintén megtalálható, de már nem olyan beállításban, hogy B. Margit élete szabályként szolgált «vns auf den hayti^en tag.» Csak a kortársakra szorítja ezt, a vele együtt élőkre.