Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1914-1915-iki tanévre

Dr. Schermann Egyed: X. Pius pápának újításai a szerzetesjog terén

intézmények létesülnek, ép úgy az egyház is mint élő szervezet folyton alakul és fejlődik : bár az, a mi benne isteni, változatlanul megmarad, mégis emberi oldalát tekintve folytonos alakuláson megy át; az ő intézményei közül is egyesek elavulnak, mások a korral haladnak és az újabb igényeknek megfelelően folyton új szervezetek létesülnek kebelében. Ez különösen a szerzetestestületekre vonatkozik. Mig a régi rendek részint az idők viszontagságai folytán pusztultak, szétszóródtak vagy legalább működésűkben sokszorosan gátoltattak, másrészt pedig egyes rendek szervezetüknél és czéljuknál fogva vagy esetleg maradiság folytán nem tudtak eléggé haladni a korral, nem tudtak eléggé a modern viszonyokhoz simulni és a kor követelményeinek eléggé megfelelni, addig az újabb és újabb szükségleteknek megfelelően* folyton újabb szerzetestestületek létesültek, melyek pápai clausura nélkül, ünnepélyes, sőt néha még egyszerű fogadalom nélkül is, meg karimádságra való kötelezettség nélkül sokkal szabadabban mozogtak és a külső- és belső missió terén, az ifjúság nevelésében, szegények, árvák, betegek, bukottak testi-lelki gondozásában és a lelkipásztorkodásban nagyot tettek* Sőt manap már annyira megsokasodtak és elterjedtek a legkülönfélébb szerzetestestületek, hogy a felebaráti szeretetnek már nincs oly tevékenysége, melyet nem gyakorolnának. Épen ez a különféleség és nagy szám már többszörös korlátozást tett szükségessé, mivel nem egyszer történt, hogy az újabb testületek vetélkedtek érdemes régebbi testületekkel, versengésükkel megkárosították őket, sőt létükben is fenyegették, meg a ruházkodás terén, hogy a meglévő testületektől megkülönböztethetők legyenek, föltűnő, sőt gyakran Ízléstelen színt, meg alakot választottak, elsősorban a női intézetek. Mivel pedig a tapasztalat azt mutatta, hogy az addigi korlátozások, még a hires Conditae constitutio (1900) sem voltak elég hatékonyak arra, hogy újabb testületek úgy alakuljanak meg, hogy később az ügy kárára nagyobb változtatásokat nem kellett volna tenni rajtuk, azért X. Pius 1906. júl. 16-án kiadott Motu propriojában lényegesebb megszorítást tett e téren. Addig ugyanis bármely püspök megengedhette, hogy egyházmegyéje területén újabb szerzetesintézmény létesüljön. Igaz ugyan, hogy voltak már régi egyházi törvények, mint a IV. lateráni zsinat rendelete 1215-ből és ennek X. Gergely pápa részéről való megújítása a második lyoni zsinaton 1274-ben, mely szerint az ap.