Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1914-1915-iki tanévre
Dr. Schermann Egyed: X. Pius pápának újításai a szerzetesjog terén
szentszék kifejezett engedélye nélkül nem szabad újabb szerzetesrendet alapítani, de ezen törvények régen hatályukat vesztették. Mivel tehát a tapasztalat kívánatossá tette a régi szigorhoz való visszatérést, azért a pápa megvonta a püspököktől az említett jogot. Most tehát egyetlen püspöknek vagy Ordinariusnak sem szabad az apostoli szentszéknek írásbeli engedélye nélkül bármiféle férfi vagy női szerzetestestületet létesíteni egyházmegyéjében vagy ilyennek létesülését megengednie, akár tesznek fogadalmat a tagok, akár nem. Az írásbeli engedély megszerzése végett az Ordinariusnak a szerzetesek congregatiójánál 1 írásbeli folyamodványt kell beadnia, melyben minden szükséges dologról fölvilágosítást kell adnia: ki az új testület alapítója és micsoda czélt akar elérni; mi a testület neve vagy czíme ; milyen alakú, szinü, anyagú az ujonczoknak és a tagoknak ruhája és milyen részekből áll ; miféle föladatot tűz ki magának a testület; mik a jövedelmei; van- e már az egyházmegyében hasonló intézet és mi a foglalkozása. — Ha az Ordinarius megkapta a római congregatio írásbeli engedélyét, akkor megalapíthatja az új intézményt vagy megengedheti megalakulását, de csak úgy, a hogy a congregatio megengedte és az ö tudta nélkül többé nem változtathat a testület jellegén, ruházatán vagy foglalkozásán. Az Ordinarius az újon létesült testületnek szabályait jól nézze át és addig ne hagyja jóvá, míg csak a római congregatiótól erre nézve megállapított normákkal meg nem egyeznek. Ha a létesült egyházmegyei intézet idők folytán több egyházmegyére terjed is ki, mégis XIII. Leónak 1900. decz. 8-án kiadott «Conditae» cz. constitutiója szerint mindaddig, míg csak pápai jóváhagyást vagy dicséretet nem nyer, az Ordinariusoknak joghatósága alatt marad». 2 Ezzel tehát az egyház elejét vette annak, hogy újabb és újabb intézmények gombamódra létesüljenek és zavart idézzenek elő. De mivel az egyház élő szervezet és folyton újabb szükségletek merülnek föl és újabb működési terek támadnak, azért a jövőben is, bár sokkal szigorúbb ellenőrzés mellett, újabb testü1 A Motu proprio ugyan a püspökök és szerzetesek congregatióját említi, mert akkor még az volt a neve és hatásköre a congregationak, de azóta a Sapienti consilio cz. constitutio folytán az említetett congregatio csak a szerzetesekkel foglalkozik. 2 A. S. S. 39, 344—ti.
