Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1914-1915-iki tanévre

Dr. Balogh Albin : Adalék a magyar pénztörténethez I. Károly idején

egy rozzant malomhoz, de évenkint még fizetnie kell egy fertőfinom ezüstöt, tehát úgy másfél fertő, 120 dénárt.

1 Kiegészíti a képet a kőhídgyarmati malom bérletszerződése. Eszerint az évi bér négy részletben 8 kappan, 6 molnár-torta, fonott kalács (torta molendinaris), 1 bárány, 1 sertés, 4 sajt, 20 tojás és másfél márka dénár.

2 Talán nem megyünk messzire, ha azt hisszük, hogy a molnár is alighanem ilyen sajátságos formában kapta az őrlés díját. Nem ad ugyan pontos fölvilágosítást, de mégis többet nyújt a semminél az esztergomi szabályzat, mely szerint a hentesek (macellarii), a sátrakban áruló kereskedők, a vargák (csizmadiák : sutores), asztalosok (ácsok : fabri) és más mesteremberek (operarii), akiknek kirakatuk van (fenestrae extensae), továbbá az öcskások (vestium antiquarum venditores et cerdones) fejenkint minden szombaton egy-egy friesachi dénárt, tehát körülbelül 2: magyar dénárt

3 a kocsmárosok (tabernarius vini vei cerevisiae), a ki bort vagy sört mért, havonkint 3 pondust, ugyanennyi garast kötelesek fizetni az esztergomi káptalannak (csakhogy az esztergomiak a káptalan tiltakozására sem fizették !)

4 Hogy pedig a mészáros(carnifex) mennyire megszedhette magát, eléggé jellemzi az, hogy a Zenye palotáját is így határozzák meg: ott van az Ökörnek mondott Péter mészáros háza mellett. Ezzel kapcsolatban említhetjük meg azt a pört is, mely a budai káptalan és a révészek (nautae, carinarii) között olyan egyezséggel végződött, hogy a révészek az átszállítás díjából (naulus, quaestus navium) a káptalannak fizetnek: nagy szekér (vulgo Rudas, Máza) után 4 dénárt, 2 üres vagy halas vagy egy kis szekér, egy hordó bor, fél hajó marha után 1 dénárt (10 drbon alul semmit), de ha tele van a hajó, 2 dénárt; és minden száz kősó után a káptalan emberei vesznek el három drbot. Mindez pedig kevesebb a révvám harmadánál, mert ha az egyezséget meg nem tartanák, a révvám harmadát fizetik. A révvám tehát ugyancsak magas volt. így aztán nem is mondhatjuk soknak a Velenczéből Zenggbe való vitelbért, harmadfél aranyat, 1 Pór Antal közlése (Magyar Gazdaságtörténeti Szemle 1900 évf. 39. I.) 2 U. o. 3 László József: Nyugati pénznemek hazánkban (Történeti Szemle 1915: évf. 248.) 4 Történelmi Tár 1910. évf. 152. Sajnos, ezekből az adatokból még általánosságban sem következtethetünk, mint lehet az esztergomi vásárpénz szabályzatból, mely úgy nagyjából most is érvényben lehetett (L. A m. pénztört. az Árpádok idején 56—58.)