Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1913-1914-iki tanévre

Dr. Várkonyi Hildebrand : Az intuitio a régi és az új philosophiában

gondolatok harmonikus, művészi rendje: ez a philosophálás s minden philosophusnak joga van az ő személyi igazságához ! Az objectiv igazság fogalma nem elég; azzal csupán részlettudományokat lehet fabrikálni ; ellenben a «personál-igazság,» a beléje vetett hit átemeli a gondolkodót a részlettudományok korlátain s segíti az egy, egységes intuition nyugvó, részleteiben belső harmóniával összefüggő világkép megalkotására! Aki az ismerést nem zavarja össze a phantasiával s a bölcseletet külön akarja választani a költészettől, — annak szemében elvitázhatatlan ellenmondás gyanánt fog feltűnni a kettős igazság azon rendszere s a subjectiv ismerésmódnak objectivvá való rejtett átértékelése, mely Simmel és Braun felfogásában alapvető mozzanat s melynek eredménye, hogy az igazság egységébe vetett hitünket megingatja.

1 «Verachte nur Vernunft und Wissenschaft . . . So hab' ich Dich schon unbedingt ...» 7. Az intuitiónak a föntebbi első formulázása ismeret gyanánt el nem fogadható. Már pedig világnézetünket mégis csak szeretjük ismerésnek is — sőt elsősorban annak tekinteni. De lássunk másféle intuitiós-philosophiát is: bonyolultabbat s mélyebbet, mint előbb ; ez Keyserlingnek, az idealista német bölcselőnek intuitiója.

2 Mint Braun, Simmel, Bergson s általában az intuitionisták, Keyserling is egy magasztos lendületű bölcseletnek prófétája. Metaphysikája, úgy látszik, egyaránt áll Piátónak s a romantikusoknak a befolyása alatt: hisz az örök személytelen halhatlanságban és vall egy (plátói értelemben) ideális világnézetet. Philosophiájának rendszerébe az intuitio körülbelül úgy kapcsolódik, mint a föntebbi német bölcselőknél, fogalmazása azonban teljesen eredeti. Keyserling ugyanis az intuitióban nem valami szemlélést lát (más az intuitiv és más a visuális), hanem valami egészen általános természeti tehetséget, «Vermögen allgemeinster Art», mely egyaránt találhat kifejezést gondolatban, szemléletben, tettben és élményben. Közös ez az intuitio minden feltalálóban, s megelőz minden értelmi munkát; minden megértést ez az absolut apriorikus tehetség tesz lehetővé. Lényege bizonyos «eredeti képesség, valamely összefüggést megragadni és létrehozni.» Ezt a «tehetséget» 1 Bolzano szerint egy igazság van csupán, minden részletigazság csak azon egynek láncszeme ; az igazságok egymásnak ellent nem mondhatnak. 2 Das Wesen der Intuition etc. Logos, III, 61. kk. — Gefüge der Welt. München. 1906. II. és IV. fej. — Die Metaphysische Wirklichkeit. Atti del Congr. IV. internaz. di Filos. I. kötet 310—326. 11.