Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1913-1914-iki tanévre

Dr. Várkonyi Hildebrand : Az intuitio a régi és az új philosophiában

nem lehet másból leszármaztatni, mert ha adva vannak pl. gondolataink, világképünk vagy szemléletünk elemei, ezekben magukban még nincs adva összefüggésük ; ez külön járul hozzájuk, ép úgy, mint pontok összege sohasem ad vonalat, mert azok discontinuálisak, míg a vonal continuum, s egy pontnak mozgásából áll elő. Az én összefüggése sem a részek summatiója, hanem önálló, feloldhatatlan egység, — vagy egészen megvan, vagy sehogy sem. A részekkel szemben a részek synthesise egy új, nem belőlük származó momentum : s ez az intuitio. Mi már most közelebbről ez a rejtélyes «tehetség» ? Keyserling törekszik bemutatni tulajdonságait is és ebből megtudjuk, hogy az intuitio : «die Kraft einer unsprünglichen Synthesis», az analysisnek, az értelmi, fogalmi munkának ellentéte. Egy embert látok, megértek, lényét felfogom; mintegy belsejébe helyezkedem, átélem őt; de ez nem lehet elemző munka eredménye, mert itt arról van szó, hogy egyes elemek élő összefüggését fogjam fel. Ez az összefüggés pedig nem az adott egyes jelenségekben van meg, azokat hiába elemzem, hanem épen kívülről járul hozzájuk, úgy kell megteremteni és hozzáadni. így látjuk, mondja Keyserling, miért és mennyiben van szüksége a világszemléletet teremtő philosophusnak intuitióra: mert ez lesz minden rendszernek eredeti ősforrása} A világ ugyanis épúgy, mint egy kívülem álló személy, részeiből, tehát csupán elemzésből teljesen meg nem érthető, közvetlenül kell találnom, vagy teremtenem egy összefüggést, mely a magyarázat alapja lesz. — Pascal azt mondotta egyszer, hogy azt, a mit magunk alkotunk, teljesen soha sem érthetjük át; Keyserling pedig megfordítja a tételt: csak azt értjük meg a dolgokból, a mit magunk teremtünk beléjük, a világot azon alanyi synthesisen át ragadjuk meg valójában, melyet elménk eleve alkotott.

2 1 «Plátó, úgy látszik, először szemlélte az igazságot» — azután alkotta meg e szemléletből rendszerét. Logos, III. 70. 1. 3 Keyserling intuitiójához hasonló az a gondolat, melyet P. C. Franze fejteget az Archiv für system. Philosophie 1912. évfolyamában (Grundlagen der Erkenntnisgewinnung. Archiv 1912—259—260.1.): «Wie jedes grosse Werk zuerst im Geiste erfasst und später erst in die Form umgesetzt wird, so verhält es sich in der Welt überhaupt. Für die Erkenntnis bedeutet das, dass sie zuerst von innen heraufkommt, ihr Licht vorauswirft — «Great thinkers have vast premonitory glimpses» sagt James .... und dann erst in der Erfahrung bestätigt wird. Es erklärt sich daraus ferner, warum man von der Erfahrung aus zu höherer Erkenntnis, d. h. zur Erfassung des Wesens und Zusammenhangs der Dinge aufsteigen kann» stb. Ezt az ismerésmódot a