Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1913-1914-iki tanévre
Palatin Gergely: A relativitás elvének alapját alkotó Michelson-féle kísérlet
fordítás nem teljes, mert a fönnmaradt részletek bizonysága szerint ez még nagyobb nyeresége lett volna irodalmunknak. Ha még megemlítjük 1818-ból való, A buzgó Kereszténységnek számára készített Énekek 1 czimü kiadványát, bemutattunk mindent, a mi Guzmicsnak önállóan megjelent munkái közül a mi meghatározott czélunk szempontjából figyelembe veendő. Áttérhetünk tehát a különböző folyóiratokban megjelent theologiai értekezéseire és apróbb Írásaira. Lássuk először az ő folyóiratában, az Egyházi Tárban napvilágot látott terjedelmesebb s tanulmányunk szempontjából is fontosabb dolgait. Guzmics az Egyházi Tárban mindjárt megindulásakor egyszerre három hosszabb eredeti dolgozatot s egy fordítást kezdett meg, a melyek mindegyike terjedelem dolgában egy-egy kötettel ér fel. Az első ezek közül Eden, az embernem bölcsője. (Egyházi Tár I. füzet 7—26., II. füz. 1—29., III. füz. 1—11., IV. füz. 1—27., V. füz. 1—16., VI. füz. 1—20., VII. füz. 1-17. 1.) Zoltvány ezt biblikus czikknek mondja, 2 a magunk részéről azonban egyáltalán nem tartjuk annak. Ugyanis csak a keret bibliai, egyébként pedig semmi köze sincs a biblicumhoz. Sokkal jobban ráillik az elmélkedés név, a melylyel •— már az I. füz. tartalomjegyzékében s később is — maga Guzmics illeti. Valójában nem is más, mint egy nagy lendülettel megírt elmefuttatás, a melyben az író az első emberpár paradicsomi boldogságához, bűnbeeséséhez s az ősszíilőknek a bűnbeesést követő küzdelmeihez — a melyeket, a történetet költői phantasiájával kiegészítve színes, eleven képekben vonultat fel, — erkölcsnemesítő reflexiókat fűz. Dicsőítése akar ez lenni az Isten szeretetének, a mely mindenben megnyilvánul. Nagyobb része szerint beszélgetés az első család tagjai között, a melyben, mint valami családi idiilben, az említettem erkölcsi vonatkozásokon kívül theologiai gondolat még az, hogy Ádám szájával eloszlatni iparkodik a nehézségeket — szerzőnk Káinnal mondatja el őket — a melyeket a teremtő Isten szeretete, a teremtés ténye ellen felhozni szoktak. Egyúttal magyarázatát akarja adni annak, hogyan került a világra a bűn. A második e három tanulmány közül a Religio. Hit. (Egyházi Tár I. füz. 27—62., II. füz. 30-58., III. füz. 12—38., IV. füz. 28—48., V. füz. 17—36., VI. füz. 21—44, VII. füz. 18-37., VIII. füz. 23—40., IX. füz. 18-36., X. füz. 23—42., XI. füz. januári 1 Győrben, Streibig Leopold betűivel. 40 1. 2 Zoltvány, i. m. 385. 1.
