Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1913-1914-iki tanévre

Palatin Gergely: A relativitás elvének alapját alkotó Michelson-féle kísérlet

nyoma sincs. Magától értetődik, eszünkbe sem jnt ezért a hibáért a nagyérdemű Hurtert felelőssé tenni, de az nyilvánvaló, hogy a kire a Nomenclator itt támaszkodik, az Guzmics Fundamentálisát és Dogmaticáját szinéről sem látta. Guzmicsnak önállóan megjelent theologiai vonatkozású munkái között meg kell még említenünk Zsoltár-fordítását,

1 továbbá Job könyvének

2 és a Prédikátor könyvének? fordítását. Mind a három eredetileg az Egyházi Tár mellékletének volt szánva, de külön is megjelent. A fordítás a Vulgata szövegét adja, de tekintettel van az eredeti zsidó szövegre is. Jób könyvéhez s a Prédikátor könyvéhez rövid kis magyarázó bevezetést is ád, a Zsoltároknál ez hiányzik. Mind a három fordítás magyarázó jegyzetekkel van ellátva, a mely utóbbiaknál megérzik Jahn hatása. Sz—y

4 Gyarmathy János folyóiratában, a «Magyar Szion»-ban, (1838. 23. sz. 92. 1., 25. sz. 99., 100. 11., 29. sz. 116. L, 31. sz. 124. 1.) érdemlegesen megbírálja Guzmics Zsoltár-fordítását. A zsoltárok feliratát, melyeket Jahn bibliája szerint ád, a fordító nem helyesli, valamint nem ért vele egyet némely Zsoltárok messiási jellegének megítélésében sem, egyebekben azonban a legnagyob elismerés hangján emlékezik meg róla. Hangoztatja, hogy «a' közfigyelmet teljes mértékben érdemli, 's a' magyar egyházra nézve valódi nyereségnek tartathatik». (23. sz. 92. 1.) Megállapítja, «hogy valódi érdemét 's becsét ezen munkának a' fordítás teszi, 's örömest vallja Ref. a' kiadóval: felette hasznos dolgot tőn és minket egy jó, az eredeti textussal szorosan egyben járó, még is tiszta, világos értelmű magyarázattal ajándékozott meg». (31. sz. 124.1.) Amúgy, mintToldy Ferencz helyesen megjegyzi, a Zsoltárok is, a másik két fordítás is «főleg széptani jellemet viselve, nem annyira egyházi, mint szívképző, épületes művekül tekinthetők».

5 Épen ezért dolgozatunk szempontjából alárendelt jelentőségűek. Napirendre is térhetnénk fölöttük, de a Zsoltárokkal kapcsolatban jónak látunk előbb egy csekélységet szóvá tenni. 1 Zsoltárok. Pesten, Esztergami K. Beimet Jós. 1832. 282 1. 2 Jób. Kiadta az Egyházi Tár szerkesztője. Ajándékul olvasóinak. 1836. Pesten, Esztergami K. Beimel Jós. tulajdona. VIIT-J-106 1. 3 Prédikátor. (Népszónok.) Az Egyházi Tár olvasóinak ajándékul. 1839. Pesten, Esztergami K. Beimel József betűivel. II-j-37 1. 4 Nyilván Szenczy Ferencz. 5 Toldy Ferencz : A magyar nemzeti irodalom története a legrégibb időktől a jelenkorig rövid előadásban. Negyedik kiadás. Budapest, 187r<. 280. 1.