Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1913-1914-iki tanévre

Dr. Várkonyi Hildebrand : Az intuitio a régi és az új philosophiában

Végeredményben odajutunk ennélfogva, hogy intuitio, bizonyosság, evidentia, élmény mind ugyanegy fajta lelki jelenségeknek különböző oldalai, melyek gyakran azonosulnak egymással és mindig egymásra vezethetők vissza a psychologiában. Hasonlóképen kell visszavezetnünk az evidentiára Aristoteles ajisaa-it, s a Scholastika «nota per se» tételeit, «intuitiôit», melyek nem egyebek, mint önmagukban világos alapelvek, tételek, melyeknek igazságát nem lehet bizonyítani, minthogy minden bizonyításban bennfoglaltatnak. Érdekes, mint hasonlítja össze Trendelenburg

1 az észelvek közvetetlenségét az érzéki szemlélettel: «quare et ea, quae a sensu percipiuntur, et ea, quae ab intellectu ponuntur, à\jtsaa esse possunt». Egyszersmind teljes evidentiát lát bennük Trendelenburg s azért az észelvek «intuitiója» nem más, mint az evidentia. Ezzel kapcsolatosan említjük G. Michelet (toulousei kath. egyetemi tanár) elméletét, ki szerint a scholastikus philosophiában is felmerült az intuitio fogalma.

2 Michelet egyeztető szellem, ki apologetikus iránya értelmében a mai kor philosophiai gondolatait úgy akarja ártalmatlanná tenni a keresztény hitrendszerre nézve, hogy a közös érintkező pontokat kutatja közöttük, így keres helyet az intuitiónak is a Scholastika rendszerében. Szerinte minden ismerés kezdete már intuitiv mozzanátot foglal magában : az érzéki megismerésben van ugyanis egy mozzanat, melyben az alany eleven contactusba lép a külső világgal, valósággal egybeolvad vele s e pillanat az intuitio, származéka az érzéki ismeret.

3 (358. 1.). Jellemzi ezt az ismerést az intuitio egyik fősajátsága, mely híven felmerül bármelyik fogalmazásban : a közvetetlenség («aperception immédiate»). Az alapelvek tiszta, világos felismerése sem a reflexió útján történik Michelet szerint, hanem közvetetlen látással: «ces jugements premiers ne sont affirmés que parce qu'ils sont vus» (359). Hogy M. ezt az intuitiót valóban evidentiának érti, az kétségtelen abból a kijelentésből, mely nyomban az idézett mondat után következik: «L'adhésion de l'esprit avant toute démonstration s'explique non par l'insuffisance de leur lumiere, mais par la vive clarté dont ils eblouissent l'intelligence». «Eleven világosság», mely valósággal «vakítja az elmét» : 1 Elem. Logices Arist. Ed. nona. Berolini MDCCCXCII. 140. 1. 2 Michelet, Dieu et l'agnosticisme contemporaine. Paris, Gabalda, 1912. 353. kk. 11. 3 Ez az intuitiónak eredeti jelentése.