Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1913-1914-iki tanévre

Palatin Gergely: A relativitás elvének alapját alkotó Michelson-féle kísérlet

Michelson-féle berendezés az észlelővel együtt mozog, még pedig FC irányban egyenletesen, ellenben az azt környező aether nem vesz benne részt, tehát nyugszik. Az a, ß, y betűkkel jelölt vonalak (lásd 11. ábrát) a planparallel üveglemeznek és a TT fémtükörnek az egész berendezés mozgása következtében elfoglalt helyeit jelölik; a többinél ezt a successiv mozgást nem szükséges ennyire figyelembe venni. Hogy a következőkben könnyebben lehessen magyarázni a rajzot és különösen a rajzban kitüntetett sugarak járását, nevezzük el az A

3B

(

I verticális vonalat, mely összeesik a planparallel üveglemezről visszapattanó fénysugárral, főtengelynek, azt a vonalat pedig, mely ezzel derékszöget alkot (1A

0A

3IC) keresztezési vonalnak. Az l-es sugár a planparallel üveglemezen A

0-nál most is fölbomlik két részre ; az egyik rész visszaverődést szenved, ezzel nem fogunk vesződni az ismeretes oknál fogva ; a másik rész áthatolván az üveglemezen, folytatja útját CC fémtükör felé s mivel ez most v sebességgel halad előtte, azért az út, melyet megtesz a fénysugár, hogy CC tükröt elérje : 11. ábra. innét C&3 = l + l Ez a fénysugár a C

x C,-nél visszafelé indul és az idő, mely innentől számítva szükséges, hogy a planparallel üveglemez A

3 pontjánál 45° szög alatt visszapattanva, a keresztezési vonaltól y távolságban lévő messzelátóba jusson : C + V az összes idő Qn = h + ^ = 21 c c + IIL