Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1913-1914-iki tanévre

Palatin Gergely: A relativitás elvének alapját alkotó Michelson-féle kísérlet

Az F fényforrásnak (lásd a 11. ábrát) egy- és ugyanazon pontjából kiinduló 1 és 2-vel jelölt cohaerens két fénysugárnak phasisa A

0, illetőleg Aj-nél ugyanaz. Az l-es fénysugár útját és idejét már ismerjük s mint láttuk, mindkettő elég. egyszerű; bonyolultabb a 2-es fénysugár járása. Elhagyva ugyanis A

1 pontot, hogy az előtte haladó planparallel tükörüveglemezig eljusson : A

x A

2 — CTy — s -{- vx

t utat kell megtennie, az erre fordított idő : x — S c — V Ugyanaz a fénysugár A

2-nél visszapattanva, a további útját egész a «referenz» síkig: / ~

l~

s magában az ékalakú levegőrétegben ide-oda a B

0 pontig : 2e cos r í

2=——, végre a B

0 ponttól egészen a keresztezési vonalig s hozzá még az y távolságban elhelyezett messzelátóig : t = 1 + V 3 c cos 2

r c cos 2r idő alatt teszi meg ; a 2-es fénysugár összes ideje azok után : m « . i , i , s I — s , 2e cos r l y Tn = X! + t, -f t

2 + t

3 = —

«"H c — vc c c cos zr c cos 2r vagy : m 2

1 cos

2 r , s v . 2c cos r , y TT

T iii = -fr H ÏT • . • iv. c cos zr c c — v c ccoszr Az egyelőre még ismeretlen s meghatározható a következő megfontolással : a rajzban az A

0 A

3 távolság egyenlő + = « +