Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1913-1914-iki tanévre
Dr. Várkonyi Hildebrand : Az intuitio a régi és az új philosophiában
szempontok kizárólagos érvényesítéséről s ezzel ellenkezőleg, a három szempont egyesítésével s az egyes nézőpontokból nyert eredmények kölcsönös korrektúrájával kell összeállítania világképét. — Ez a hang úgy hallatszik a mai philosophusok egyéniséget, meglátást, bensőséget stb. hangoztató serege között, mint sok kábult között egy józané. Bergson is azt hirdeti, hogy «le kell tennünk elménknek megrögzött szokásáról» (t. i. a logikus-rationális gondolkozásról) és egy «fájdalmas erőmegfeszítéssel ellenkező irányba terelni felfogásunkat, azaz egy nehéz és fájdalmas actussal belehelyezkedni az intuitióba»... de mi e helyett épen Aliotta felfogását találjuk helyesnek, mert már Aristoteles is megmondta, hogy «érzés, az nem gondolkozás» (Anal. Post.) és Mephistopheles : «Verachte nur Vernunft und Wissenschaft ... So hab' ich dich schon unbedingt.» — Amit Aliotta a negyedik nemzetközi philosophiai gyűlésen egy rövid felolvasásban megállapított, azt hosszasabban kifejti Jam,es y az intuitionista mozgalomnak egyik vezére, Bergson mellett a legtekintélyesebb képviselője. Két művében is foglalkozik az intuitióval részletesebben s mind a kettőben oda következtet, hogy tudományos meggyőződéseink voltaképen csak egyéniségünk függvényei,, temperamentumunk szülöttei; ide vonatkozó nézetei az Expérience religieuse (Paris, Alcan 1906) és a Pragmatism (London 1907) c. műveiben vannak letéve. 1 A «vallási (benső) tapasztalásról» szóló munkájában azt fejtegeti James, hogy, ha az emberi szellem működését a maga concrét valóságában tekintjük, úgy, a mint az bennünk lejátszódik, akkor észre kell vennünk, úgymond, hogy a rationális, tehát tudatos, világos ismereteken kívül mennyi rejtett psychikai elem van bennünk, melyek irányítják magunktartását, titkon aláfestik ismereteinket; valljuk be, hogy a ralionalismus (azaz, a tudományos kutatás) a tudatnak legfelszinét tudja csak vizsgálni, a belső, mély, gazdag és titkos lelki életet, a felszínnek tulajdonképeni alapját kikutatni nem tudja. Tagadhatatlan, mondja az angol philosophus, hogy a felszín csillogó és kápráztat: s innen származik a nyelvnek s a logikának mesterséges alkata. De mindez a látszat nem némíthatja el azokat a titkos intuitiókat, a mélyből, az öntudat alatti rétegekből származó suggestiv lefolyásokat, melyek dolgoznak és érvényesülnek, jóllehet a «rationa1 A vallási tapasztalásról f-zóló művét francia fordításban idézzük.
