Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1913-1914-iki tanévre
Dr. Strommer Viktorin : Guzmics Izidor mint theologus
jeszték számtalan tanítvány it, kiknek sziveikben illy jeles férfiúnak, 's tudós tanítónak emléke elfeledhetlen,'s halhatatlan leend.» 1 E mellett pedig a theologiai téren s a profán irodalomban szakadatlanul dolgozott s oly productiv szellemnek bizonyult, hogy csak tisztelettel lehet reá gondolni. Önálló munkáinak, folyóiratokban megjelent értekezéseinek s kisebb dolgozatainak se szeri se száma. De ha meglep rendkívüli termékenysége, még jobban csodálatra gerjeszt óriási olvasottsága s az a lelkiismeretes gondosság, a melylyel olvasmányait Írásaiban felhasználta. Mi csak theologiai munkáit néztük át s ezekből huszonhét ívoldalra terjed az utalások és idézetek száma, a melyeket, persze csak a helyet jelölve meg, magunknak kiírtunk. Kiváló tehetsége mellett páratlan munkabírásnak is kellett benne lennie s ráadásúl az éjjelt is nappallá kellett tennie, hogy hivatalos elfoglaltsága s roppant levelezése mellett győzze ezt a munkát. Fáradhatatlan munkálkodása közben több jól megérdemelt kitüntetés érte. Rendtársai méltányolván bokros érdemeit, Nóvák Krizosztom főapát halála után 1829-ben harmadik helyen őt jelölték a főapáti méltóságra; 1830. novemberében pedig az akkor alapított magyar tudományos akadémia tagja lett. Ezután már csak két évig maradt Pannonhalmán, mert 1832-ben Kovács Tamás főapát kinevezte bakonybéli apáttá. Szeptemberben elfoglalta az apátságot, de állásának dísze egyéniségén mit sem változtatott. Maradt, a ki volt: a munka s a kötelességteljesítés embere. Bakonvbélbe, «az erdők 's hegyek csendes magányába örömmel vonulva, külcharacterében, nyájas bánásmódjában és szelidségében semmit sem változva ; sőt kitünőleg leereszkedve 's valódian atyailag kezde azonnal munkálni tettleg, magát, társait és népét boldogítandó». 2 Mint apát is nagy körültekintéssel végezte minden dolgátAz apátság gazdasági ügyeinek lelkiismeretes felkarolása mellett különös gondot fordított a hitélet emelésére s a népnevelésre. De korábbi, nagyobb conceptiójú, szélesebb mederben folyó munkakörétől és terveitől sem tudott azért megválni. Kivitte, hogy a Rend tanárképzője Bakonybélbe került s ennek természetesen ő volt az éltető lelke. Elfoglaltsága mellett arra is talált időt, hogy az irodalomnak is éljen. Minket érdeklődőleg itt Bakonybélben indította meg Vallási és Egyházi Tár czímü folyóiratát, a melyet nemcsak szerkesztett, hanem értekezéseinek, czikkeinek nagy részét is maga 1 Beéiy (Briedl), u. o. 359. 1. 2 Beély (Briedl) u. o. 360. 1.
