Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1913-1914-iki tanévre
Palatin Gergely: A relativitás elvének alapját alkotó Michelson-féle kísérlet
írta. 1 Az első szám előszavában (VI. 1.) világosan megmondja, mit akar e folyóirattal. «E kettőnek — religiónak és egyháznak — kifejtése, ábrázolása, világítása, czélja e jelen iratnak a Szép karján egyedül, minden félszegség, haszontalan, sőt gyakran kárhozatos elméskedések, felekezeti tekintetek, theologiai lelketlen feszegetések, vetélkedések, annál inkább embertelen kifakadások, csipkedések, körmülések, gúnyolások nélkül. Főczél : lélek- és szívképzés, mellynek minden alacsonyság, minden pöffedtség, minden vadság ellensége. A religio nem vélemény s az egyház nem vaskarú mostoha, hanem kegyes keblű édes anya.» Jó ezeket a szavakat tudomáséi venni. Érthetően megmondják a Vallási és Egyházi Tár czélját s érdekes bepillantást engednek Guzmics gondolkozásába s lelkének legbensejébe, a melynek alapos ismerete nélkül képtelenség őt, mint theologust megérteni, annál kevésbbé vele szemben igazságosnak lenni. Ilyen sokoldalú, szakadatlan munkában telik el az a hét esztendő, a melyet Guzmics Bakonybélben töltött. Mert csak ennyit engedett neki az isteni Gondviselés. 1839. szept. 1-én az 54. életévében járó, tehát még javakorbéli Guzmics rövid betegség után meghalt. Halála olyan volt, mint élete : szelíd, békés és példás. Uram Jézus ! te kezeidbe ajánlom lelkemet -— ezek voltak utolsó szavai. Nemes lelke visszatért Istenéhez, teste azóta régen elporladt, de munkái, fáradhatatlan életének tanulságai ránk maradtak utódokra. Szelíd, békét kereső szelleme pedig mintha ott lebegne a tőle létesített bakonybéli park susogó fenyvesei között... III. E rövid életrajzi vázlat után, a melyben irónk munkásságának kereteit akartuk röviden megismertetni s kialakulásának a későbbi Guzmics megértéséhez szükséges momentumait iparkodtunk ellesni s az olvasóval is észrevétetni, átmehetünk már most hittudományi munkáinak ismertetésére. Mert minket ebben a dolgozatban természetesen csak Guzmics theologiai művei érdekelnek. Ebben az ismertetésben két véglettől óvakodunk. Egyfelől nem elégszünk meg a munkák czimeinek puszta elsorolásával, másfelől 1 Guzmics folyóirata 1832-ben indult meg «Vallási és Egyházi Tár» néven, de már a IV. füzet egyszerűen «Egyházi Tár» czímen jelent meg. Összesen 14 «füzet» látott belőle napvilágot. Kezdetben félévenként adott egy «füzetet» (kötetet), később, a XI. kötettől kezdve, havonként volt belőle egy «folyamat» s ezek a havi «folyamatok» tettek félévenként egy «füzetet.» A folyóirat Guzmics halálával, 1889 végén, megszűnt. Mi e tanulmányban rövidség okáért mindig csak Egyházi Tár néven hivatkozunk reá.